Egy kutatócsoport mind a tizennégy, a NASA űrsikló-programjában részt vevő űrhajós vérében talált DNS-mutációit – írja a Space.com a Nature folyóiratban megjelent tanulmány alapján. A mutációk száma az űrhajósok életkorát tekintve szokatlanul magas volt, de egy kulcsfontosságú küszöbérték alacsonyan maradt, ami jó hír az űrhajósokra nézve.
Ugyan a tanulmány egyedülálló, mivel soha nem tartották még meg ennyi ideig az űrhajósok vérét, az eredmények nem okoztak meglepetést. A kutatók javaslatai szerint az asztronautáktól rendszeresen kellene vért venni, hogy nyomon követhessék az esetleges mutációkat.
Getty Images
A vizsgálatban a tudósok a 14 űrhajós génjeiben nagyobb gyakoriságban fedeztek fel úgynevezett szomatikus (szerzett) mutációkat. Az űrhajós kohorsz 1998 és 2001 között repült átlagosan 12 napot az űrsikló-küldetéseken. A csoport nagyjából 85 százaléka férfi volt, és az űrhajósok közül hatan az első küldetésükön vettek részt.
A kutatók kétszer vettek teljes vérmintát az űrhajósoktól, pontosan 10 nappal az űrrepülés előtt és a leszállás napján. Fehérvérsejteket egyszer, három nappal a leszállás után gyűjtöttek. A vérmintákat ezután 20 évig érintetlenül hagyták egy fagyasztóban, mínusz 80 Celsius-fokon.
A génekben észlelt szomatikus mutációk aránya azonban kevesebb mint két százalék volt. Azok az egyének, akik átlépik ezt a határértéket, nagyobb kockázattal néznek szembe a szív- és érrendszeri betegségek és a rák egyes formáinak kialakulásában – áll a tanulmányban.
A mutációknak a jelenléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy az űrhajósoknál szív- és érrendszeri betegség vagy rák alakul ki, de fennáll a veszélye annak, hogy idővel ez bekövetkezhet a mélyűr extrém környezetének való folyamatos és hosszan tartó kitettség miatt
– állítják a szerzők.
A szakértők szerint a hasonló megfigyelési programok kulcsfontosságúak lesznek a jövőben, mivel a NASA épp most kezdett bele a Holdra irányuló Artemis-programjába, ami hosszú távon a mélyűrt célozza majd meg, később pedig a Marsot, emberi jelenléttel.
A kutatócsoport az új tanulmányt a „kereskedelmi célú űrrepülések és a mélyűr-kutatás iránti növekvő érdeklődés miatt" készítette el, valamint a „különböző káros tényezőknek való kitettség potenciális egészségügyi kockázatai miatt, amelyek az ismételt vagy hosszú időtartamú felfedező űrmissziókkal kapcsolatosak".
A Space.com kiemeli: a NASA nemrégiben megváltoztatta az élettartamra vonatkozó sugárzási követelményeket az űrhajósoknál, amik a kritikusok szerint eddig diszkriminatívak voltak a nőkkel szemben, akikre hagyományosan alacsonyabb határértékek vonatkoztak, mint a férfi űrhajósokra.
