Egy távoli csillagkeletkezési felhőben található molekula olyan vegyületeket tartalmaz, amelyeket az élet alapvető építőköveinek tartanak. Ezek a molekulák hozzájárulhatnak az aminosavak felépítéséhez, amelyek maguk is a genetikai anyag alapját képezik, és amelyekről úgy vélik, hogy nélkülözhetetlenek voltak az első földi mikroorganizmusok kialakulásához.
A prebiotikus molekulákat a Perseus molekulafelhőben található IC348 nevű csillaghalmazban találták. A csillaghalmazban lévő csillagok a becslések szerint nagyon fiatalok, körülbelül 2-3 millió évesek. Bár ez rengeteg idő, összehasonlításképpen, a mi Napunk körülbelül 4,6 milliárd éves lehet.
Ez is érdekelhet:Fizikusok kiszámolták, milyen hideg az univerzum
A felhő a szerves kémia rendkívüli laboratóriuma. Ezek a tiszta szénből álló összetett molekulák gyakran az élet kulcsfontosságú molekuláinak építőkövei
– nyilatkozta Susan Iglesias-Groth, az Instituto de Astrofísica de Canarias tudósa és a kutatás társszerzője.
Az 500 fényévnyi Perseus-felhő, amelyben ezeket a molekulákat felfedezték, az egyik legközelebbi aktív csillagkeletkezési régió a Naprendszerhez, mindössze 1000 fényévre van tőlünk.
A felhőben található csillaghalmazokban lévő gyermekcsillagok közül sokat gáz- és porkorongok vesznek körül. Ezeken a protoplanetáris korongokon belül a gravitáció hatására sűrű anyaghalmazok omlanak össze, hogy bolygókat, holdakat, aszteroidákat és üstökösöket alkossanak.
Ezek a kulcsfontosságú molekulák a protoplanetáris korongokban lévő születő bolygókhoz kerülhettek, és ily módon segíthettek abban, hogy ott az élet molekulái felé vezető útvonal létrejöjjön
– mondta Martina Marin-Dobrincic, az Universidad Polictécnica de Cartagena tudósa, a kutatás társszerzője a közleményben.
Iglesias-Groth, aki 2019-ben ugyanebben a felhőben fulleréneknek nevezett óriási szénmolekulákat is talált, és a csapat felfedezte a molekuláris hidrogén (H2), hidroxil (OH), víz (H2O), szén-dioxid (CO2) és ammónia (NH3), valamint számos szénalapú molekula jelenlétét. Ez utóbbi molekulák szerepet játszhatnak a bonyolultabb szénhidrogének és prebiotikus molekulák, köztük a hidrogén-cianid (HCN), az etán (C2H6), a hexatrin (C6H2) és a benzol (C6H6) kialakulásában.
Azonban a kutatócsoport olyan összetettebb molekulákat is talált, mint a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és több fullerén szén-60 (C60) és szén-70 (C70) formájában.
Az IC 348 nagyon gazdagnak és változatosnak tűnik molekuláris tartalmát tekintve. Az újdonság az, hogy a molekulákat abban a diffúz gázban látjuk, amelyből csillagok és protoplanetáris korongok alakulnak ki
– tette hozzá Iglesias-Gorth.
Olvasd el ezt is!A NASA kiadott egy playlistet ijesztő hangokkal az űrből
Iglesias-Groth és Marin-Dobrincic felfedezésüket a NASA már nyugdíjazott Spitzer űrteleszkópjának adatai alapján végezték, és a megfigyeléseket a nagyobb teljesítményű James Webb űrteleszkóppal (JWST) kívánják folytatni.
A JWST spektroszkópiai kapacitása részleteket szolgáltathat mindezen molekulák térbeli eloszlásáról, és kiterjesztheti a jelenlegi keresést más, összetettebb molekulákra is, nagyobb érzékenységet és felbontást biztosítva, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősítsük az aminosavak nagyon valószínű jelenlétét a gázban ebben és más csillagkeletkezési régiókban
– zárta Iglesias-Groth.
