Az új küldetések a CAS harmadik stratégiai prioritású programjának (SPP III), a New Horizons Programnak is nevezett projektnek a részét képezik majd. Az elmúlt években javasolt koncepciókat egy 13 küldetésjelöltet tartalmazó listára válogatták le az űrcsillagászat és asztrofizika, az exobolygók, a heliofizika, valamint a bolygó- és földtudomány négy széles területén.
A missziók rangsorolása és kiválasztása az év közepe körül fejeződik be, és a rendelkezésre álló költségvetéstől, a technológiai felkészültségtől és a gyártási ütemezéstől függ. A kiválasztott küldetések valószínűleg 2026-2030 között indulnak majd, ami Kína 15. ötéves tervét jelenti.
A CAS bizottsága várhatóan 5-7 küldetést fog kiválasztani.
A küldetések egy részét már részletezték folyóiratcikkekben és sajtójelentésekben, míg néhány javaslatról még keveset lehet tudni.
De itt vannak a jelöltek, amit a SpaceNews mutatott be:
Űrcsillagászat és asztrofizika
Az űrcsillagászat és asztrofizika területén három jelölt van.
Az Enhanced X-ray Timing and Polarimetry (eXTP-misszió) egy nagy teljesítményű röntgenobszervatórium, amely az égbolt megfigyelésére és a gravitációs hullámok és a neutrínóforrások többküldöttes vizsgálatára szolgál.
A DArk Matter Particle Explorer-2 (DAMPE-2-misszió) a 2015-ös DAMPE műholdmisszió folytatása lenne, amely a sötét anyag annihilációs vagy bomlási jelek lehetséges bizonyítékait keresné.
Végül a Discovering the Sky at the Longest Wavelength (DSL-misszió) egy 10 kisméretű műholdból álló csoport Hold körüli pályára küldését javasolja, amely a Holdat a Föld interferenciájától védő pajzsként használná a korai univerzumból származó gyenge jelek vizsgálatára.
Exobolygók
Az exobolygók területén két egymással versengő javaslat létezik.
Ezek a CHES (Closeby Habitable Exoplanet Survey) és az ET (Earth 2.0) küldetések.
A CHES célja 100 napszerű csillag tanulmányozása 33 fényéven belül, míg az ET a Föld-méretű, hasonló pályájú exobolygókat keresi napszerű csillagok körül. Mindkettő a Nap-Föld Lagrange 2 (L2) pontban működne.
Heliofizika
A heliofizika területén jelenleg négy küldetést javasolnak repülésre.
A SOlar Ring (SOR) három, egymástól 120°-ban elkülönített, egy csillagászati egység (AU) körüli pályán keringő űreszközzel vizsgálná a Napot és a belső helioszférát.
A Solar Polar-orbit Observatory (SPO) a Nap pólusainak tanulmányozását javasolja, az ekliptika síkjához képest 80 foknál nagyobb dőlésszögű pályán keringve. A Földdel egybeeső Napfogyatkozás Obszervatórium (ESEO) a Nap-Föld L2 pályán keringne a belső korona tanulmányozására.
A CHIME (Chinese Heliospheric Interstellar Medium Explorer) űrszonda-jelölt célja, hogy természetes méréseket végezzen a Naphoz képest 300-400 millió km-re lévő, nagy sűrűségű régióikban lévő érintetlen csillagközi gázról és porról.
Bolygó- és Földtudomány
Végül négy küldetésjelöltet javasoltak a Földdel és más égitestekkel kapcsolatos mélyreható kérdések tanulmányozására a Naprendszerben.
Az E-típusú aszteroidaminta-visszahozó (ASR) az 1989 ML aszteroida felderítését és a nagyjából 0,6 kilométer átmérőjű égitest három pontjáról gyűjtött minták Földre szállítását célozza.
A Venus Volcano Imaging and Climate Explorer (VOICE) koncepció egy Vénusz körüli pályára állított küldetés, amelynek célja a bolygó geológiai fejlődésének, a légköri termikus-kémiai folyamatoknak, a felszín és a légkör kölcsönhatásainak, valamint a felhőkben lévő lakható környezet és élet lehetőségének vizsgálata.
Az alacsony Föld körüli pályán keringő Climate and Atmospheric Components Exploring Satellites (CACES) az éghajlati változók és a légkör összetételének megfigyelésére összpontosítana, míg az Ocean Surface Current multiscale Observation Mission (OSCOM) az óceánok dinamikájának és energetikájának határterületeivel foglalkozik műholdas megfigyeléssel.
