A világ felmelegszik, és ez számos egyenlítő körüli régióban veszélyezteti a lakhatóságot.
Az új becslések szerint a trópusokon és szubtrópusokon, köztük Indiában, az Arab-félszigeten és a Szaharától délre fekvő Afrikában 2100-ra az év legtöbb napján veszélyesen meleg lesz, még ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 ˚C-ra is tudjuk korlátozni. A világ középső szélességi területein eközben minden évben intenzív hőhullámok lesznek tapasztalhatók. Az Egyesült Államokban, Chicago városában például a kutatók a század végére a veszélyes hőhullámok 16-szorosát jósolják. Mennyi esélyünk van arra, hogy elkerüljük ezt a sorsot?
Körülbelül 0,1 százalék, az előrejelzések szerint annak valószínűségét tekintve, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklet 1,5 ˚C alatti értékére tudjuk korlátozni. A kutatók szerint minden valószínűség szerint 2050-re a világ felmelegedése meghaladja a 2 ˚C-ot. Ebben az esetben a kutatók szerint a rendkívül veszélyes hőstressz a szubszaharai Afrika, az Arab-félsziget egyes részei és az indiai szubkontinens nagy része éghajlatának rendszeres jellemzője lesz. Ha a világ nem tud együttműködni a gyors és széles körű alkalmazkodási intézkedések végrehajtása érdekében, akkor valószínűleg sok haláleset fog bekövetkezni.
De még mindig számít minden olyan apróság, amivel csökkenteni tudjuk a hőmérsékletet, mert minden töredék fokkal kevesebb hőség életeket menthet meg. A legújabb becslések szerint a globális felmelegedés már most is felelős a hőség okozta halálesetek egyharmadáért világszerte. Ezen arányok alapján más tanulmányok szerint az elkövetkező évtizedekben rekordszámú ember fog meghalni, ahogy az éghajlatváltozás egyre szorosabbra fonja a bolygónkat. Azt azonban, hogy az emberek hogyan birkóznak meg a hőstresszel, más tényezők, például a páratartalom is bonyolítja.
A jelenlegi becslések a hőindex nevű mérőszámon alapulnak, amely csak bizonyos hőmérsékletig veszi figyelembe a relatív páratartalmat. Ez a hagyományos mérőszám, amelyet a kutatók a hőstressz mérésére használnak, ugyanakkor a legújabb tanulmányok szerint az emberi szervezet nem biztos, hogy képes megbirkózni annyi hőséggel és páratartalommal, amennyit ez az index jelez. Jelenleg a hőindex 93 °C-os értékét tekintik a túlélhetőség felső határának. De 100 százalékos páratartalom mellett az új kutatások szerint még a fiatal és egészséges emberek sem élhetik túl a 31 °C-ot.
Mindazonáltal a hagyományos hőindex szerint a hőmérséklet veszélyesnek számít, ha meghaladja a 40 °C-ot, és rendkívül veszélyesnek, ha meghaladja az 51 °C-ot. Ezek azok a küszöbértékek, amelyeket a mostani tanulmány a jövőbeni lakhatóság előrejelzésére használt, és jó eséllyel alulbecsülik a jövőt. Az emberiség kilátásai azonban még ezzel a mércével mérve is borzalmasnak tűnnek. 1979 és 1998 között a veszélyes hőindex küszöbértékét a trópusokon és szubtrópusokon minden évben a napok 15 százalékán túllépték. Ebben az időszakban ritkán fordult elő, hogy a hőmérséklet a hőindex szerint rendkívül veszélyessé vált volna.
Sajnos ugyanez ma már nem mondható el, és a probléma csak súlyosbodik. 2050-re a trópusi régiókban a veszélyes hőindexet az év minden napjának 50 százalékán meghaladhatja a hőmérséklet. 2100-ra pedig a legtöbb napon túlléphetik. Mi több, ezeknek a napoknak körülbelül 25 százaléka lehet olyan forró, hogy meghaladhatja a rendkívül veszélyes küszöbértéket. Az egészségügyi és társadalmi következmények kétségkívül mélyrehatóak lennének.
(Forrás: ScienceAlert)
