4 tudományos rejtély, amitől még a tudósok is zavarba jönnek

4 tudományos rejtély, amitől még a tudósok is zavarba jönnek

Minden technológiai fejlődésünk ellenére még mindig vannak olyan rejtélyek, amelyeket az emberiség a legnagyobb erőfeszítései ellenére sem tud megoldani. A távoli galaxisokból érkező furcsa jelek eredetétől kezdve a leghétköznapibb tevékenységeinkkel kapcsolatos kérdésekig, íme 4 tudományos rejtély, amelyek továbbra is zavarba hozzák a tudósokat.


Honnan van a Földnek vize?

A bolygónk felszínének több mint 70%-át víz borítja, de még mindig nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy mindez hogyan került ide. Egy népszerű felvetés szerint a víz aszteroidákon érkezett.

Újabb kutatások azonban azt feltételezik, hogy a Naprendszer kialakulásakor visszamaradt por- és gázfelhőkből származó hidrogén játszhatott döntő szerepet. De mind a mai napig folynak a kutatások ezzel kapcsolatban, amelynek óriási következményei lehetnek más, vízzel borított bolygók létezését illetően.

Miért vannak különböző vércsoportok?

Négy fő vércsoport van: A, B, AB vagy 0. Ezek a típusok meghatározott antigének jelenlétére, illetve az 0 esetében azok hiányára utalnak. Ami furcsa, hogy úgy tűnik, ezek az antigének semmilyen evolúciós előnnyel nem járnak, sokkal inkább hátrányt jelentenek. Nemcsak azért nehezítik meg számunkra a vérátömlesztést, mert bizonyos vércsoportok olyan antitesteket termelnek, amelyek megtámadják ezeket az antigéneket, hanem a kutatások szerint bizonyos betegségekre is fogékonyabbá tehetnek bennünket. Egy evolúciós hiba lenne? Senki nem tudja.

Encephalitis lethargica

Az encephalitis lethargica, vagy más néven „álomkór" 1915-1930 között vélhetően mintegy félmillió embert érintett Európában. A tünetek közé tartozott a furcsa viselkedés, az izommerevség, a parkinsonizmus és a levertség érzése. Mi okozta ezt a járványt? Vírusfertőzés? Kórokozók? Szennyező anyagok? Vagy talán valami más? Jó eséllyel soha nem fogjuk megtudni.

Az idő alapvető a valósághoz?

Az idő egyszerűnek tűnik. De azt bárki tanúsíthatja, aki végigült már egy különösen unalmas értekezletet, hogy az idő megtapasztalása minden, csak nem egyszerű. Tudjuk például, hogy a sebesség és a gravitáció megváltoztathatja, sőt látszólag le is lassíthatja az időt. De vajon az idő a valóság alapvető összetevője, vagy egy kialakulóban lévő jelenség? Einstein elmélete szerint a tér és az idő az ősrobbanással kezdődött, de ez a vita még korántsem ért véget. De ha volt az időnek kezdete, vajon lesz vége is?

A figyelmetekbe ajánljuk