Naprendszerünk egyik legkülönlegesebb égiteste a Szaturnusz Titán nevet viselő holdja, amelyen szénhidrogénból álló folyók, tengerek és tavak is találhatók. Ha ez önmagában nem lenne elég furcsa, a különös objektum egy másik dologgal is felhívta a tudósok figyelmét: lebegő szigeteknek ad otthon.
Tudósok egy csoportja – Föld körüli pályáról végzett megfigyeléseik során – fényes foltokat vett észre a Titán tavaiban. Ezek a jelenségek néha csak pár óráig, olykor viszont akár hetekig is láthatók voltak.
Ezt is nézd meg! Nagyon hasonlít a Földre a Szaturnusz egyik holdja, de miért?
Meg akartuk vizsgálni, hogy ezek a szigetek valóban olyan, a felszínen lebegő szerves anyagok lehetnek-e, mint a Földön ismert vulkanikus habkő, amely a vízen lebeg, mielőtt végleg elsüllyedne
– mesélte a tanulmány egyik vezető szerzője, Xinting Yu, aki a San Antonio-i Egyetem munkatársa.
Ezt is nézd meg! A furcsa felhők mellett az élet jeleit észlelhette a James Webb a Szaturnusz holdján
A vizsgálatok szerint sok egyszerű szerves molekula – köztük olyanok, mint a benzol – szilárd anyagként landolnak a Titán légkörében. A folyókat és tavakat alkotó folyékony metán és etán viszont alacsony felületi feszültséggel rendelkezik, így a szilárd anyagok nehezen tudnak lebegni rajtuk.
A nyilatkozó kutató szerint:
Ahhoz, hogy láthassuk és elemezzük a szigeteket, egy ideig lebegniük kell, ha nem is örökké.
A modelljük olyan porózus – azaz lyukacsos szerkeszetű – szilárd anyagokat vizsgált, mint a habkő, amely tele van résekkel, ahová lassan beszivároghat a metán. Ez teheti lehetővé, hogy szilárd anyagok a Titán gázfolyói felett lebeghetnek.
A varázsszigetek egyébként nem egyszerűen a tavak közepén alakulnának ki, hanem a partoknál, ahol jelentős méreteket érhetnek el.
Azzal, hogy megnéztük, hogy az egyes forgatókönyvek esetében mennyi ideig fognak lebegni az anyagok, tanulmányunk azt sugallja, hogy a varázsszigetek nagy darabokból álló, porózus szerves szilárd anyagokból állhatnak
– idézi a kutatócsoportot a IFL Sceince cikke.
