A kutatásban kimutatták, hogy a szervezet immunválasza és a nyirokrendszer (az immunrendszer része) döntő szerepet játszik abban, hogy a szív hogyan javítja ki magát, miután egy szívroham károsította a szívizmot.
A tanulmányban kulcsfontosságú volt a makrofágok, a baktériumokat elpusztítani képes vagy hasznos gyulladásos válaszreakciókat elindító speciális sejtek szerepének felfedezése.
A szívrohamot követő első válaszadóként ezek a makrofágok egy bizonyos típusú fehérjét, a VEGFC-t termelnek – számolt be a kutatás eredményeiről a ScienceAlert.
Ahhoz, hogy a szív teljes mértékben rehabilitálódjon, az elhaló sejteket el kell távolítani – ez az efferocitózisnak nevezett folyamat, amelyben a makrofágok fontos szerepet játszanak. A folyamatot a kutatók laboratóriumi sejtekben és egerekben tanulmányozta, ahol megállapították, hogy a megfelelő típusú VEGFC-termelő makrofágok hogyan végzik el a javítási munkát.
A következő kutatások már azt vizsgálhatják, hogyan lehetne növelni a hasznos makrofágok számát a szívben, és csökkenteni – vagy akár kiiktatni – a káros makrofágokat – amik nem termelnek VEGFC-t, de gyulladásos reakciót váltanak ki, ami további károkat okozhat a szívben és a környező szövetekben –, növelve ezzel a gyógyulás esélyeit.
Amikor valaki szívrohamot kap, megnövekedik a kockázat, hogy a szív képtelen tovább pumpálni a vért a szervezetben. Ez a kockázat ugyan csökkenthető a modern gyógyszerekkel – például a béta-blokkolókkal – de még mindig fennáll a veszélye.
Miközben a tudósok egyre jobban megértik, hogyan alakulnak ki a szív- és érrendszeri betegségek, és hogyan tudjuk jobban diagnosztizálni a szívproblémák kockázatát korábban, a szívelégtelenség továbbra is rengeteg ember halálát okozza szerte a világon.
A mostanihoz hasonló további tanulmányok segítenek megérteni, hogy milyen biológiai folyamat zajlik le pontosan a szervezetben egy szívrohamra válaszul.
