A JAMA Network Open című szaklapban nemrég közzétett új tanulmány szerint a megemelkedett stressz-szinttel rendelkező emberek kognitív funkciói romolhatnak, ami hatással lehet a memóriára, a koncentrációra és a tanulási képességre is.
A tanulmány szerzői emellett arról számoltak be, hogy „az emelkedett stressz-szintű résztvevőknél nagyobb valószínűséggel fordultak elő kontrollálatlan életmódbeli tényezők (beleértve a fizikai inaktivitást, az elhízást és a dohányzást).
Azonban még ezek korrigálása után is 37%-kal nagyobb valószínűséggel voltak kognitív problémái a vizsgálatban résztvevőknek.
Fontosnak tartották a stressz és a kogníció közötti kapcsolat vizsgálatát, mivel korábban már kimutatták, hogy a stressz a demencia különböző típusainak, köztük a leggyakoribbnak, az Alzheimer-kórnak is módosítható a kockázati tényezője.
Ez a vizsgálat több mint 30 ezer 45 éves és annál idősebb amerikai személyt foglal magában. A résztvevőket eredetileg 2003 és 2007 között toborozták, és azóta minden évben nyomon követik őket telefonon, kérdőíveken és otthoni vizsgálatokon keresztül.
A REGARDS tanulmány elsődleges célja, hogy megvizsgálja az agy egészségében mutatkozó különbségeket, különösen az úgynevezett „stroke-övezetben", Amerika déli részén.
Ez is érdekelhet: 5 egyszerű módszer, ha túlstresszeljük a mindennapokat
Tonya C. Hansel, PhD, LMSW, a Tulane Egyetem szociális munka doktori programjának igazgatója szerint a stressz egyfajta „lassú égés", és mind a mentális, mind a fizikai egészségre hatással lehet.
Hansel szerint, ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket a jeleket, akkor azok komolyabb problémákká alakulhatnak át.
Adam Gonzalez, okleveles klinikai pszichológus, a Stony Brook Medicine magatartás-egészségügyért felelős alelnöke és a Stony Brook University Mind-Body Clinical Research Center alapító igazgatója továbbá kifejtette, hogy amikor stresszforrást tapasztalunk, az elménk és testünk az úgynevezett „harc-menekülés-lefagyás-reakcióval" válaszol.
Megfelelő körülmények között ez a reakció hasznos lehet, azonban problémákat is okozhat számunkra, például gondolkodási és koncentrációs nehézségeket, negatív gondolatokat és aggodalmat, valamint fizikai fájdalmakat. Egyéb negatív érzelmeket is kiválthat, beleértve az ingerlékenységet, a szorongást és a félelmet, valamint viselkedési problémákat, mint a túlfogyasztás, alvászavarok és a szerhasználat.
Gonzalez szerint az örökös stresszválaszban való megrekedés „elhasználhatja az elmét és a testet", ami mentális egészségügyi problémákat, például szorongást, pánikot és depressziót, valamint gyulladást, csökkent immunműködést, súlygyarapodást, magas vérnyomást és szívproblémákat okozhat.
Gonzales szerint fontos, hogy fejlesszük a rezilienciánkat, amit úgy definiált, mint „az elménk és a testünk azon képességét, hogy visszapattanjon a stresszből".
Sokféleképpen dolgozhatunk a rezilienciánk erősítésén és a stresszel való adaptív megbirkózáson, beleértve az olyan egészséges életmódbeli magatartásformákat, mint a testmozgás/gyakorlás, az egészséges táplálkozás, a pihentető alvás, a társas kapcsolatok és a spiritualitás
– mondta.
A szakember továbbá kifejtette, hogy ahogyan stresszreakciót tapasztalunk, úgy relaxációs reakciót is alkalmazhatunk.
Ezt a választ úgy hozhatjuk létre vagy válthatjuk ki, ha figyelmünket ismételten egy fókuszpontra (pl. a légzésünkre, egy pozitív képre, szóra, mondatra) irányítjuk, miközben nyitottak maradunk az élményre
– folytatta.
Gonzalez azt is megjegyezte, hogy a meditációs gyakorlatok, a mélylégzés, az irányított képalkotás, a jóga és az imák is előidézhetnek relaxációs választ.
Hansel azonban rámutatott, hogy idővel szükség lehet arra, hogy változtassunk azon, amit a stressz kezelésére használunk, mivel az egyszer már bevált dolgok kevésbé lehetnek hatékonyak.
Forrás: Healthline
