Több milliárd évvel ezelőtt a Földről még hiányoztak az élet kialakulásához szükséges feltételek

Csakhogy ezek a feltételek nem voltak adottak több milliárd évvel ezelőtt, amikor bolygónk még fiatal volt. Bár a Napot körülvevő ősi gáz- és porfelhő bővelkedett az illékony elemekben, a belső Naprendszer magas hőmérsékletei megakadályozták, hogy ezek megszilárduljanak – így szinte kizárólag gáz formájában maradtak jelen. Ennek következtében az élethez szükséges elemek nem épültek be azokba a szilárd, kőzetes anyagokba, amelyekből a belső bolygók kialakultak.

Egy friss kutatásban a Bern-i Egyetem tudósai most először mutatták ki, hogy az ősi Föld kémiai összetétele nagyjából hárommillió év alatt vált teljessé, vagyis körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Az eredmények arra utalnak, hogy a létfontosságú anyagok – például a víz, a szénvegyületek és a kén – csak később kerülhettek a Földre, valószínűleg egy ütközés következtében.

A tanulmány szerzői, Pascal Maurice Kruttasch és Klaus Mesger a Bern-i Egyetem Földtudományi Intézetében a mangán-53 és a króm-53 izotópjait vizsgálták meteoritmintákban és földi kőzetekben. A radioaktív bomlás alapján sikerült nagy pontossággal meghatározniuk, mennyi idő alatt alakult ki a Föld kémiai „ujjlenyomata”. A számítások szerint bolygónk összetétele meglepően gyorsan, a Naprendszer születését követő hárommillió éven belül rögzült. Kruttasch így nyilatkozott erről:

Ez a megdöbbentő gyorsaság egy ismert elméletet erősít: az úgynevezett Giant Impact Hipotézist, amely szerint a Föld és a Hold egy Mars-méretű égitesttel, az úgynevezett Theiával való ütközés nyomán alakult ki. Ha Theia valóban távolabb formálódott a Naptól, akkor összetétele bővelkedhetett azokban az illékony anyagokban – például a vízben és a szénben –, amelyek az élethez elengedhetetlenek. Vagyis az ütközés szó szerint „beoltott” minket a megfelelő hozzávalókkal. Kruttasch így fogalmazott erről:

Ahogy a ScienceAlert is kiemeli, a vizsgálat arra is rávilágít, hogy a Föld kezdetben száraz, kietlen bolygó lehetett, amely csak egy véletlennek köszönhetően vált életbaráttá. A kutatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a korai Naprendszer folyamatait, és új szempontot ad az élet eredetének kutatásához. Egyben fontos támpont lehet az asztrobiológia számára is: vajon a más csillagok körül keringő, sziklás bolygók képesek lehetnek-e hasonló „kozmikus szerencse” nyomán az élethez szükséges összetevőket felhalmozni.