Egyre több régészeti bizonyíték támasztja alá tudósok egy csoportjának azon állítását, miszerint a törökországi Ararát-hegyen lévő csónak alakú romok valójában Noé bárkájának maradványai. Ráadásul a leletek kora is teljesen megegyezik a bibliai özönvíz feltételezhető idejével.
Mózes első könyve szerint Isten figyelmeztette Noét egy 150 napig tartó, mindent elsöprő özönvíz eljövetelére. Felszólította továbbá a férfit, hogy építsen egy fabárkát, amelynek belsejébe gyűjtsön össze a Föld élőlényeiből egyet-egyet, mert csak így élhetik túl a természeti csapást. A Teremtés könyvének története szerint Noé végül a jelenleg Törökországhoz tartozó Ararát-hegyén telepedett le.
Ezt is olvasd el! Kétezer éves bibliai tekercsre bukkantak Izraelben
Első felfedezések
Sokáig semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá, hogy a bárka valóban létezett volna. Aztán 1916-ban egy orosz cári felderítő észrevett egy befagyott tóból kiálló hajótestet. Bár a kutatásokat már akkor elkezdték, a leleteknek nyoma veszett az egy évvel később kirobbant orosz forradalom során.
Egyes felvételek azt sugallják, hogy az amerikai légierő már 1949 körül fellelte a csónak alakú formát. Sőt tíz évvel később egy másik hajót is találhattak a térségben.
Ezek az információk viszont a nyilvánossághoz soha nem jutottak el.
Végül 1959 őszén a török légierő egyik százados pilótája, Ilhan Durupinar – akiről később a talált formációt is elnevezték – figyelmes lett egy különös képződményre, mindössze néhány kilométernyire az iráni határtól. A katona felfedezése után egy régészcsoport érkezett a területre, akik csupán egy geológiai anomáliának minősítették a hatalmas csónak alakú formát. 2019-ig így nem is foglalkoztatta a helyszín a tudósokat.
Kutatások kezdete
Ekkor viszont egy radarrendszer Törökország legmagasabb hegyét vizsgálva szögletes struktúrákat és egyenes falakat derített fel. Közelebbről analizálva a kutatók szobáknak kialakított helyiségeket találtak, közel három méterrel a föld alatt. Emellett egy olyan hatalmas szikladarabra is rábukkantak, amely a hajó stabilitásáért lehetett felelős.
Ez is érdekelhet: Magyar középkori érméket találtak régészek Németországban
A legújabb araráti kutatások 2022 decembere óta folynak.
A régészek elsőként összegyűjtöttek 30 kőzet- és talajdarabból álló mintát, amelyeket az Isztambuli Egyetem laboratóriumába vittek elemzésre. Ezekben agyagot, tengerből származó anyagokat és tengeri táplálékok nyomait találták. Faruk Kaya rektorhelyettes elmondása szerint:
A vizsgálatok során kapott első eredmények szerint a régióban már a kálkolitikum óta, azaz i. e. 5500 és 3000 közötti időszakban emberi tevékenység folyt.
Ezt is nézd meg! A spirituális és tudományos felfogás megférhet egymás mellett
A bibliai körülírást átszámítva a bárka mintegy 134 méter hosszú, 22 méter széles és 12 méter magas lehetett. Ez az Ararát-anomáliának is nevezett képződmény méreteinek megfelelhet, azonban a kutatócsoport leszögezte, hogy rengeteg további mintavételre és elemzésre lesz szükség addig, amíg akármi biztosat kijelenthetnek.
