A mitológiában a kígyó a látnokokat, orákulumokat szimbolizálta.
Teireszasz egy vak görög jós volt a mitológiában, aki egy kígyópárt látva elundorodott. Ekkor Héra istennő nővé változtatta őt. Teireszasz hét évet töltött nőként. Tisztelni kezdte a kígyókat, majd Héra visszaváltoztatta. Később egy vitában, mely Zeusz és Héra között zajlott, Teireszasz Zeusszal értett egyet, ezért Héra megvakította, Zeusz pedig a jövőbe látás képességét adta neki kárpótlásként.
Az ókorban nagyon komolyan vették a jóslást, Arisztotelész is írt az álmok szerepéről a jóslásban. A látnokok felett álltak az orákulumok. Az orákulum egy istenség, amely Uadzset ókori egyiptomi kobraistennőtől ered.
Őt gyakran összetekeredve, kígyóként ábrázolták, aki a főisten, Ré fejére tekeredve védi őt, ám papirusz köré fonódva is láthatjuk. Innen ered az ureusz, az óegyiptomi kígyó jelkép, amely többek között Tutanhamon halotti maszkján is megjelenik.
Uadzset orákuluma Per-Uadzset templomában volt, innen terjedt az orákulumi hagyomány Hellászba.
A kígyó mérge lehet gyógyító hatású is, ezért kettős jelentése van. A Számok könyve szerint Mózes bronzkígyót emelt egy oszlopra, hogy megvédje az izraelitákat az Isten által büntetésül küldött tüzes kígyók harapásától.
„Ennek láttára a nép Mózeshez járult, s megvallották: „Vétkeztünk, amikor zúgolódtunk az Úr ellen és te ellened. Járj közben értünk az Úrnál, hogy vigye el ezeket a kígyókat rólunk!" Mózes tehát közbenjárt a népért. S az Úr így válaszolt Mózesnek: „Csinálj egy tüzes kígyót, s erősítsd egy póznára. Akit marás ért és rátekint, életben marad!" Mózes tehát csinált egy rézkígyót és egy póznára tette. Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt"
─ olvasható a Bibliában.
A kígyó tehát egyszerre öl és ment. Asclepiust, az orvoslás istenét is kígyókkal, kígyós bottal szokták ábrázolni, mivel Asclepius fülét egy kígyó nyalta tisztára, hogy meghallhassa a titkos tudást, melyet átadott neki. Az ókori görögöknél a kígyó összefonódott a bölcsességgel is.
A caudecus továbbá egy görög szimbólum, melyen két kígyó tekeredik egy bot köré. Általában Hermész kezében lehet látni. Gyakran tévesen ezt a két kígyós szimbólumot társítják az orvoslással, de az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) például Asclepius botját tette bele logójába.
Az uroborosz ezek mellett a mitológiában a saját farkába harapó kígyó képe, mely az örökkévalóságot, születést, halált, kozmoszt és megújulást szimbolizálja. Ez a jelkép is Egyiptomból származik, az újjászületés mellett pedig a szexualitás jelentését is önmagában hordozza.
A legismertebb kígyó mind közül azonban a Teremtés könyvében található. A paradicsomban levő kígyó okosan érvelt, emberszerű nyelvezete volt:
„A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett".
A kígyó itt a jó és a rossz szimbóluma, aki meggyőzi Ádámot és Évát, hogy egyenek a fa gyümölcséből, majd kinyílik a szemük. Ezután az Úristen elátkozza őt, arra kárhoztatja, hogy a hasán csússzon és a föld porát egye.
(Forrás: Psychology Today)
