Négyezerötszáz éves szoborfejet talált egy gázai földműves a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál.
A palesztin régészek szerint a kígyókoronával ábrázolt nőalak a szerelem és a háború istennőjét testesíti meg, amelyet számos ősi sémi kultúra tisztelt.
Úgy vélik, hogy i.e. 2500 körül, a héber törzsek honfoglalása előtti, kánaáni korban készítették a 22 centiméter hosszú mészkő szoborfejet, amelynek tetején kígyókorona van, az erő és a legyőzhetetlenség szimbóluma a kánaáni istenek panteonjában.
Anah kánaáni istennőt formálhatták meg, aki a kánaáni mitológia szerint a szerelem, a szépség és a háború istennője volt. Az Anat, Anatu és Antit néven is ismert, jelentős sémi istennőt Egyiptomban és Ugaritban, a Szíria északi részén lévő ősi kikötővárosban, valamint Cipruson és Mezopotámiában is tisztelték.
Az egyiptomi Elephantinéban, a mai Asszuánban talált egyik papirusz is megemlíti az Anat-Yahu nevű istennőt, akit a Jahvénak szentelt templomban imádtak. A templomot Júda babiloni meghódítása, i.e. 586 idején zsidó menekültek építették. A szövegben Jahve feleségének mondják, és a tudósok szerint ő a görög Athéné istennő előfutára.
A Bar Ilan Egyetem régészeti professzora, Aren Maeir azt nyilatkozta a lapnak a szoborfejről, hogy az ábrázolt arc nem hasonlít az általa eddig látottakhoz, és ezért nem tudja meghatározni eredetét vagy korát.
