Brad Smith a világon a harmadik ember, aki Elon Musk Neuralink nevű cégének köszönhetően agyi chipbeültetést kapott, egyben ő az első ALS-ben szenvedő, beszédképtelen személy, aki részt vesz a programban. Smith a napokban elképesztő videót tett közzé arról, mire képes a technológia segítségével.
Brad Smith, az első nonverbális Neuralink-páciens nemrég bepillantást nyújtott abba, hogyan használja a technológiát: YouTube-videót készít, amelyben elmeséli a történetét – mindezt pusztán az agyából érkező jeleken keresztül, írja a Science Alert.
Az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely elsősorban a motoros neuronokat – vagyis az agyban és a gerincvelőben található, a szándékos izommozgás irányításáért felelős idegsejteket – érinti. A betegség idővel a beszédképességet is befolyásolja – Smith jelen állapotában már nem képes önállóan kommunikálni, a Neuralink chipje viszont segít neki ebben.
Ez is érdekelhet! Gondolataival irányítja a sakkfigurákat az Elon Musk agyi chipjét viselő férfi - videó!
Ahogy a férfi a videójában elmondja, a Neuralink nem a gondolatainak folyamatos leolvasását végzi, hanem azokat az agyi jeleket értelmezi, amelyek azt jelzik, pontosan hogyan és hová akarja mozgatni a kurzort a laptopján.
Mivel Smith hangjáról felvételeket készítettek azelőtt, hogy elvesztette volna a beszédképességét, a videóban a mesterséges intelligencia segítségével saját hangja szintetikus változatát használja.
Hosszú út vezetett eddig az áttörésig: a Neuralink első emberbe ültetett agyi implantátumáról még az derült ki, hogy nem működik teljesen zökkenőmentesen. A chip ultravékony elektródáinak egy része ugyanis felmondta a szolgálatot, emiatt pedig jelentősen lelassult az adatátvitel.
Ha tovább olvasnál: Bajban a Tesla – több százezer autójuk szorul szoftverfrissítésre
Ahogy arról mi is beszámoltunk, az eszközt 2024 elején ültették be a 29 éves Noland Arbaugh agyába. Maga az implantátum több mint 1000 elektródából áll, melyeket 64, az emberi hajnál is vékonyabb szál tart össze. A rendszert – amelynek célja, hogy a neuronok jeleit továbbítsa a számítógép felé – egy robot egy műtét során az agy motoros kérgéhez rögzíti.
