Egy frissen megjelent tanulmánynak sikerült a korábbi vizsgálatoknál is alaposabban feltárni, hogyan készíti és tárolja az emlékeket az agyunk. Habár a kísérletet eddig csak egereken végezték, a kutatás szerint a felfedezés ígéretes lehet a különböző rendellenességek és betegségek kezelése esetén.
Életünk során, ahogy új dolgokat tanulunk és egyre több tapasztalatot szerzünk, úgy a memóriánk is folyamatos fejlődésen esik át. Ahogy idősödünk, az emlékeink azonban hajlamosak elkopni. A tudósok eddig úgy vélték, hogy mindez az adott emléket dekódoló agysejtekben lezajló változások miatt lehetséges, ám egy új kutatás szerint ez nem feltétlenül van így: egy friss tanulmány során, melyben egereket vizsgáltak, felfedezték, hogy az agy egy emlék legalább három verzióját tárolja.
Ez is érdekelhet! Tényleg őszintébbek vagyunk részegen? Itt a tudomány válasza!
Ezeket a memóriaváltozatokat a hippokampuszban található neuronok különböző csoportja dekódolja és létrejöttük módjától függően változó, hogy mennyire lesznek maradandóak. A Live Science által szemlézett tanulmányban a szerzők leírták, hogy amikor egy egér új emléket dekódol, először úgynevezett „koraszülött“ (early born) neuronok jönnek létre, melyek az adott emlék halványabb verzióját tárolják hosszú távon, mely idővel egyre erősebbé válik.
Fotó: Shutterstock
Ezután következnek a „közép“ (middle-ground) neuronok, melyek már az emlék egy erősebb, stabilabb verzióját készítik el, majd őket követik a „későn szülött“ (late-born) neuronok. Ezek már kezdettől egy tartós, nagyon erős verzióját dekódolják az adott emléknek, ennek ellenére azonban idővel feledésbe merülhet.
A tanulmány szerint azt nem lehet tudni, hogy ez a három, különböző neuroncsoport hogyan kommunikál és lép interakcióba egymással, ám a felfedezés segíthet rájönni, hogy az emberi agy hogyan szabályozza a memória működését.
Ajánljuk figyelmedbe! A gondolkodás valóban fájdalmas lehet egy új kutatás szerint
Flavio Donato, svájci idegtudós, a tanulmány társszerzője szerint a neuronok első (koraszülött) csoportja által dekódolt emlékek sokkal tartósabbak, mint a második, vagy harmadik szakaszban tárolt verziók. Donato úgy véli, ha ez a jelenség az emberi agyban is hasonlóan működik, a különböző betegségek és rendellenességek esetén – mint például poszttraumás szindróma vagy demencia– újfajta terápiás módszer létrehozására lesz szükség. A kutató szerint egy specifikusan a „kései“ neuronok csoportját célzó gyógyszer kifejlesztése is lehetséges lenne, mely hatékonyabb megoldást nyújtana a pszichoterápiás kezelések esetén.
