Az egyes majmok érett gyümölcsök iránti mélyen gyökerező vonzódása magyarázatot adhat arra, hogy a mi fajunk miért kedveli annyira az alkoholt.
A panamai fekete kezű pókmajmok (Ateles geoffroyi) táplálkozásának tanulmányozása során a kutatók megállapították, hogy az állatok által rendszeresen fogyasztott pálmafélék kis adagokban etanolt tartalmaznak. Két pókmajom vizeletmintájában etanol-specifikus metabolitokat is kimutattak, ami arra utal, hogy az alkohol nem csak áthalad a szervezetükön, hanem valamilyen módon megemésztik és hasznosítják. A részeg majom hipotézist először Robert Dudley, a Berkeley Egyetem biológusa vetette fel 2000-ben. Azt állítja, hogy az etanol szaga és íze iránt érzett erős vonzalom evolúciós előny, amely lehetővé teszi számukra, hogy levadásszák az érett, energiát adó gyümölcsöket, és felfalják azokat, mielőtt más állatok hozzájuk érnének.
Ugyanez az etanol iránti sóvárgás a mi fajunkban is megmaradt, de azóta elváltak a teljes gyümölcs táplálkozási előnyeitől. Ehelyett az emberek megtanultak szeszes italt lepárolni, és az egykoron főemlős őseinknél megfigyelhető előnyös alkohol iránti étvágy" mára veszélyessé vált a jólétünkre nézve. Érdekes elképzelés, de eddig a hipotézisre vonatkozó bizonyítékok korlátozottak és többnyire anekdotikusak voltak. Vadon élő csimpánzokat (Pan troglodytes) például elfogtak már pálmafák erjesztett nedvének fogyasztásakor, és később kiderült, hogy ez a nedv közel 7 százalékos etanolkoncentrációt tartalmaz. Az azonban nem világos, hogy maga az etanol vonzza-e a csimpánzokat a gyümölcshöz, vagy valóban lerészegednek.
A Panamában végzett kutatás az első, amely közvetlenül mérte a főemlősök által elfogyasztott, alkoholtartalmú gyümölcsök fogyasztását. A fogságban tartott pókmajmok már korábban is kimutatták, hogy érzékenyek az etanolt tartalmazó érett gyümölcsök szagára, de ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta, hogy a vadonban előnyben részesítik az ilyen gyümölcsök fogyasztását. Úgy tűnik, hogy a természetben táplálkozó pókmajmok nemcsak sok etanolt tartalmazó gyümölcsöt esznek, hanem úgy tűnik, hogy az erjesztett cukrokat is metabolizálják. A majmok valószínűleg a kalóriák miatt fogyasztották az etanolt tartalmazó gyümölcsöket, állapították meg a kutatók. Az erjesztett gyümölcsökből több kalóriát kapnának, mint az erjesztetlen gyümölcsökből. A magasabb kalória több energiát jelent. Hasonló hajlam az emberekben is fennállhat.
A pókmajmok által fogyasztott gyümölcsök ugyanis ugyanazok, amelyeket a közép- és dél-amerikai őslakos emberi populációk használnak a chicha, azaz az erjesztett alkoholos ital készítéséhez. Ennek az italnak a népszerűsége az érett gyümölcsök iránti vágyunk mellékterméke lehet. Amikor az élesztő cukorral táplálkozik, alkoholt termel, valószínűleg azért, hogy felvegye a harcot más versenytársakkal. Az illékony vegyület aztán a levegőben száll, és a hozzánk hasonló állatokat a lédús rágcsálnivalóhoz vonzza. Minél több erjedt gyümölcsöt eszünk, annál több energiát kapunk, és valószínűleg annál részegebbek leszünk. A pókmajmok esetében azonban Dudley gyanúja szerint kevés a mámor. A kutatók által vizsgált, részben elfogyasztott gyümölcsök csak egy-két százaléknyi etanolt tartalmaztak.
Valószínűleg nem részegednek le, mert a belek megtelnek, mielőtt elérnék a részegítő szintet. De valamilyen élettani előnyt biztosít. Lehet, hogy az általuk elfogyasztott táplálékban van egy antimikrobiális hatás is, vagy az élesztő és a mikrobák aktivitása előemésztik a gyümölcsöt. Ha az alkoholnak van valamilyen evolúciós előnye, amely több tízmillió éven át öröklődött egy közös őstől, amely köztünk és a modern főemlősök között van, akkor elvárható, hogy ez megjelenjen az állatok DNS-ében. Az etanol-anyagcserét kódoló gének széles körben elterjedtek a gyümölcsöt és nektárt fogyasztó emlősök között. Valójában az ember, a csimpánz, a bonobo és a gorilla mind osztozik egy olyan gén mutációján, amely 40-szeresére javítja az etanol enzim működését.
Hogy ez a gén végül milyen előnyökkel jár az állatok számára, azt még kutatni kell, de az extra kalóriákhoz való hozzáférés valószínűleg evolúciós előnyt jelentett számukra egy olyan környezetben, ahol a kalóriák megtalálása sok munkát igényel. Tekintettel arra, hogy az etanol-katabolizmust kódoló gének pozitív szelekciója jelentős volt a gyümölcs- és nektárfogyasztó emlősfajok körében általában véve, az erjesztett szénhidrátok természetes fogyasztása valószínűleg elterjedtebb, mint azt jelenleg gondolnánk, állapítják meg a kutatók.
(Forrás: ScienceAlert)
