Világszerte rengeteg lift közlekedik, a halálos kimenetelű esetek száma pedig viszonylag alacsony. Tekintettel arra, hogy naponta hányan utaznak ezekkel a szerkezetekkel, liftben utazni kifejezetten biztonsági közlekedési módnak számít.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban a liftekkel, valamint a mozgólépcsőkkel kapcsolatos balesetek évente mintegy 30 ember halálát okozzák, és körülbelül 17 ezer ember sérül meg súlyosan. A haláleseteknek valamivel kevesebb mint a felében a gépeken dolgozó emberek sérültek meg, akik a mozgó alkatrészek közé vagy egy aknába szorultak.
Az USA hivatalos statisztikái szerint az utóbbi években gyakorlatilag dokumentálatlanok azok az esetek, amikor egy lift felvonókábele szakadt volna el, hogy aztán a szerkezet le is zuhanjon.
2018 novemberében történt egy ilyen eset Chicago negyedik legmagasabb épületében, ahol hat ember „zuhant le" a 95. emeletről egészen a 11. emeletig, de hiába szakadt el a kábel, nem történt tragédia.
Ez is érdekelhet: Az épület, ami egyet jelent az Egyesült Államokkal: érdekességek a Fehér HázrólAz épület, ami egyet jelent az Egyesült Államokkal: érdekességek a Fehér Házról
Shutterstock
Mi történik, ha elszakad egy liftkábel?
A felvonók viszonylagos biztonságának egyik fő oka, hogy több, gyakran négy-nyolc acélkábelre támaszkodnak. Ha az egyik meghibásodik, a többi még mindig képes megtartani a liftet. A kábeleket úgy tervezték, hogy több, teljesen telepakolt fülke súlyát is elbírják, így nagyon valószínűtlen annak a kockázata, hogy egyáltalán valamelyik kábel elpattan a terhelés miatt.
Még ha egyszerre több kábel el is szakad valami furcsa oknál fogva, a felvonók további óvintézkedésekkel vannak ellátva, amelyek megvédhetik az utasokat.
Ezek közül sok a modern felvonók keresztapjának, Elisha Otis amerikai iparmágnásnak köszönhető, aki a 19. században kifejlesztett egy biztonsági berendezést, amely megakadályozza, hogy a felvonók lezuhanjanak, ha az emelőkötél meghibásodik.
Az első ilyen plusz biztosíték az elektronikus fék. A legtöbb modern liftkialakításban az érzékelők észlelik, hogy a lift lefelé száguld, ami miatt a liftkabin alól egy fémféket eresztenek ki, amely a vezetősínekbe illeszkednek – áramkimaradás esetén ez a fékrendszer általában működésbe léphet.
A fékek tetején ráadásul ellensúlyok vannak, amelyek a felvonókra akasztott kábelek ellentétes végeire vannak erősítve.
Ezek az ellensúlyok általában valamivel nehezebbek, mint egy üres felvonó, és valamivel könnyebbek, mint egy teli. Ha valamiért nem működne a fékrendszer, ezeknek az ellensúlyoknak kell biztosítaniuk, hogy a liftfülke finoman emelkedjen vagy éppen ereszkedjen a súlyától függően. Ráadásul a tengely tetején és alján gyakran hidraulikus lengéscsillapítókat helyeznek el, hogy ez az emelkedés vagy süllyedés is zökkenőmentesebb legyen.
Mindezen biztonsági intézkedés ellenére nyilvánvalóan előfordulhatnak balesetek. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb liftbaleset inkább emberi hiba okozta, mint egy puszta felvonó tisztán mechanikai hibája – írja az IFLScience.
Ami a már említett 2018-as chicagói incidenst illeti, egyértelmű, hogy a biztonsági óvintézkedések miatt élhették túl a liftben lévők. A lezuhanó liftkabinban lévő hat embernek sikerült 84 emeletet leereszkednie anélkül, hogy súlyos sérüléseket szenvedtek volna, pedig ha a kabin valóban szabadon zuhant volna ekkora távolságot, akkor szinte biztos, hogy a benne lévők közül senki sem jutott volna ki élve.
Az eset kivizsgálása után a szakértők arra jutottak, hogy a lift hét kábele közül csak egy szakadt el. A vizsgálat szerint a „zuhanás" valójában egy „fokozatos leereszkedés" volt inkább, amelyet egy „ellenőrzött megállás követett néhány emelettel lejjebb" – szemben azzal, ahogy a média tálalta az esetet, miszerint a lift 84 emeletet „zuhant".
