Egyre többen vagyunk, akik légkondicionáló nélkül szinte el sem tudják képzelni a nyári hónapokat. Ez persze nem meglepő, hiszen az utóbbi 2-3 szezonban szinte sorra megdőltek a melegrekordok, ez pedig azzal jár, akarva-akaratlanul, de teszünk a saját kényelmünkért. De vajon ki és mikor találta fel a légkondikhoz szükséges technológiát? Alábbi cikkünkben elmeséljük.
Egy forró júliusi nap légkondi nélkül a munkahelyen. Elviselhetetlenül hangzik, ugye? Pedig pár évtizeddel ezelőtt nem nagyon létezett olyan opció, ami megoldhatta volna az előbb említett kínzó állapotot. Egy ventilátor, esetleg a folyamatosan újratöltött jéghideg víz ugyan enyhíthette a hőség hatásait, közel sem jelentett olyan szintű megoldást, mint a légkondicionáló.
A hőség okozta problémával egyébként nem most kezdett el foglalkozni az emberiség: az ókori egyiptomiak például vizes lepedőket akasztottak az ablakokba, hogy a szellő ily módon hűtse le a lakást, míg a rómaiak a falakba épített vízvezetékrendszerektől várták a csodát. Az áttörés azonban egy huszonéves mérnök vészmegoldása miatt következett be a 20. században.
Ez is érdekelhet: 5 egyszerű találmány, amely alapjaiban változtatta meg a világot
A bizonyos heuréka-pillanat előtt azonban fontos megemlékezni két emberről, akik már a felfedezés előtt évszázadokkal kísérleteztek hasonló készülékekkel.
A Glasgow-i Egyetem professzora, William Cullen már 1748-ban vákuumban párologtatott folyadékokat, ezzel pedig kezdetleges hűtési technológiát hozott létre.
1851-ben azonban egy Dr. John Gorrie nevű orvos egy kis gőzgépet fejlesztett ki, amelynek az volt a funkciója, hogy a trópusi betegségekben szenvedőknek hűvös levegőt tudjon szolgáltatni.
Gorrie találmánya azonban óriási botrányt váltott ki: az emberek jelentős része kapásból kinevette az orvost, mondván a találmánya csupán átverés. Sokan úgy gondolták, hogy a szakember ezzel a géppel magát Istent veri át, mivel kijátssza a természet törvényeit.
Ez azonban csak a kisebbik probléma volt, mivel az Egyesült Államok északi részén működő jéggyárak óriási profitot termeltek abból, hogy töméntelen mennyiségű jeget adtak el a déli államokban. Gorrie gépe azonban komoly problémát okozhatott volna ezeknek a vállalatoknak, ezért a már eleve is meglévő ellenszenvet meglovagolva teljesen lejáratták a floridai orvos találmányát, aki végül – ennek az akciónak is köszönhetően – nincstelenül halt meg.
Egy véletlen szülte találmány
A rövid kitekintés után kanyarodjunk vissza a 20. századba, egészen pontosan 1902-be! Ekkor ugyanis a 25 éves mérnök, Willis Carrier azt a feladatot kapta, hogy találja ki, miként lehetne megmenteni a Sackett-Wilhelms Lithographic and Publishing Company nevű, nyomtatással foglalkozó cég műhelyét a forróságtól.
Bár azt gondolhatnánk, hogy a cég vezetői elsősorban a munkavállalók helyzetét szerették volna komfortosabbá tenni, ez valójában nem igaz: a papírlapokért jobban aggódtak. Az van ugyanis, hogy a nagy hőségben a lapok megduzzadtak, a feliratok pedig elmosódtak.
Carrier végül úgy oldotta meg a problémát, hogy egy ipari ventilátort használt, ami levegőt fújt a hideg vízzel töltött gőztekercsek fölé. A felesleges nedvesség ezután a tekercseken kondenzálódott, majd hűtött levegőt állított elő.
A mérnök a véletlen felfedezés után rájött, hogy ez a módszer más területeken is hasznosítható, sőt, a vállalatok is elkezdtek felfigyelni az úttörő technológiára, és próbáltak beszerezni maguknak egy ilyen kezdetleges hűtőkompresszort.
A gyárak mellett a szórakoztatóiparban is elkezdtek érdeklődni a találmány iránt, legfőképpen a mozik, ahol a meleg és poshadt levegő miatt sokszor még a filmnézés is kihívásnak számított.
Ritkaságból tömeggyártmány
Carrier az elkövetkezendő 20 évben folyamatosan tökéletesítgette a találmányát, mígnem 1922-ben piacra nem dobta a kisebb méretű és biztonságosabb hűtőkompresszorát, amit sokan a modern légkondik elődjének tartanak.
Bár a technológia ezután évről évre ismertebb lett, csak a lakosság elhanyagolható százaléka engedhette meg magának ezt a luxust.
This is Willis Carrier the man who invented the air conditioner. Let's take a moment to thank him. pic.twitter.com/QIs7CiYH6r
— Alpha Rebel (@BhattiSaaaaab) April 19, 2022
Az elterjedéshez vezető első nagyobb lépést az 1931-ben kifejlesztett ablakklíma hozta el, így a ’40-es évek végén és az’50-es évek elején a jómódúbb amerikai otthonokban már megjelent az eszköz.
Az előbbire jó példa, hogy 1945-ben a Life magazin négyoldalas anyagot közölt a légkondicionálásról Air Conditioning/After the War it will be Cheap Enough to Put in Private Homes, vagyisLégkondicionálás/A háború után elég olcsó lesz ahhoz, hogy magánlakásokba is beépítsék címmel.
A cikk szerzője kifejtette, hogy a háború előtt a légkondicionáló csupán egy luxustermék volt, de most, hogy vége van a fegyveres konfliktusnak, minden bizonnyal elterjednek majd ezek a készülékek.
Igaza lett. Az elkövetkezendő évtizedekben már egyre több helyen találkozhattunk különböző klímaberendezésekkel, a totális áttörésre azonban egészen a '70-es évekig várni kellett. Ebben az évtizedben már USA-szerte megjelentek ezek az eszközök, Európában kicsivel később.
Back in the 50s, we apparently dressed up in our formal wear just to lounge in front of the window air conditioner! 👗🤣 #FlashbackFriday #FeelGoodFriday #VintageAds pic.twitter.com/ILum18isKj
— Hey Neighbor Heating & Cooling (@HeyNeighbor_) April 28, 2023
