egy exobolygó

Bár a Kepler-37b több mint egy évtizede birtokolja az univerzum legkisebb ismert bolygójának címét, ezt szinte biztos, hogy nem fogja örökre megtartani. Egy új, minden eddiginél kifinomultabb teleszkóp ugyanis felgyorsíthatja az exobolygókkal kapcsolatos kutatást, írja a Space.


Törvényszerű, hogy az univerzumban a Földnél sokkal kisebb exobolygók is léteznek, ám ezeket a hihetetlen távolság miatt nagyon nehéz megtalálni. A tudósok által eddig felfedezettek közül azonban a legkisebb a Kepler 37-b, amelyet 2013-ban találtak meg a Kepler-űrteleszkóp adatai alapján, és kisebb, mint a Merkúr – körülbelül akkora, mint a mi Holdunk.

Elég sok Föld méretű bolygót találtunk, de ennél kisebbet nem. Ez egyfajta kiugró eset volt

– mondta Thomas Barclay, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrofizikusa, a bolygót először azonosító 2013-as tanulmány vezető szerzője.

A Kepler-űrteleszkóp segítségével megtalált összes exobolygóhoz hasonlóan a Kepler-37b-t is az úgynevezett tranzit módszerrel fedezték fel. Ahogy a távoli bolygók átvonulnak a csillaguk előtt, a csillag fénye enyhén elhalványodik. A Naprendszerünkhöz képest megfelelő helyzetben lévő égitestek esetében a tudósok a halványodás mértékét kielemezve a bolygó méretéről és anyagáról is képesek következtetéseket levonni.

Ahogy a neve is mutatja, ez az apró exobolygó a Kepler-37 csillag körül kering, amely mintegy 209 fényévre van a Földtől. A Kepler-37 ugyanolyan típusú csillag, mint a Nap, de valamivel kisebb és hűvösebb. Három másik bolygónak is otthont ad, bár egyik sem olyan kicsi, mint a Kepler-37b, amely sokkal közelebb van a saját csillagához, mint a Föld, így azt mindössze 13,4 nap alatt kerüli meg. A Merkúrhoz hasonlóan valószínűleg rendkívül durva felszínnel rendelkezik, és nincs légköre.

Bár a Kepler-37b már több mint egy évtizede a legkisebb ismert bolygónak számít, Barclay szerint nem fogja örökké megtartani ezt a címet. A Kepler-űrteleszkópot ugyanis 2018-ban nyugdíjazták, a tudósok pedig új módszereket dolgoztak ki az exobolygók felfedezésére – többek között a Nancy Grace Roman űrteleszkópot, amelyet várhatóan 2027-ben helyeznek üzembe.

Az új távcső a mikrolencsézésnek nevezett technikát, a gravitációs lencsézés egy fajtáját fogja használni az exobolygók megtalálására. A mikrolencsézés akkor lehetséges, amikor egy csillag gravitációja elhajlítja egy távolabbi, független háttércsillag fényét. Optimális esetben a közelebbi csillag lencseként működik a háttércsillag számára, és felnagyítja annak fényét. Ha pedig a közelebbi csillagnak van egy bolygója, a fény még jobban felerősödik. A tudósok a fényben bekövetkező apró kiugrást elemezve következtetni tudnak a közelebbi csillag körül keringő exobolygó tulajdonságaira.

A NASA szerint az új teleszkóp segítségével mintegy 2600 exobolygót találhatnak majd meg – ezek között pedig biztosan lesz kisebb, mint a Kepler-37b.

A figyelmetekbe ajánljuk