Egy kutatás szerint hatalmasat tévedtünk az Uránusszal és a Neptunusszal kapcsolatban
A Naprendszer távoli bolygóit évtizedek óta három kategóriába sorolják: kőzetbolygók, gázóriások és jégóriások. Az Uránusz és a Neptunusz ez utóbbi csoportba került, mivel a szakértők úgy vélték, belsejükben víz, metán és más illó anyagok szilárd formában vannak jelen. Egy friss kutatás azonban alaposan felkavarja ezt a képet.
A Zürichi Egyetem és az NCCR PlanetS kutatói új modellt dolgoztak ki a két bolygó belső szerkezetének vizsgálatára. A hagyományos megközelítések részben feltételezéseken alapultak, így a kutatócsoport olyan modellt alkotott, amely véletlenszerű sűrűségeloszlásokból és a gravitációs tér újraszámításából indult ki.
Ez az eredmény összhangban áll a Hubble és a New Horizons méréseivel is, amelyek alapján például a Pluto tömegének mintegy 70 százaléka kőzet és fém. A kutatók szerint az új modell arra is magyarázatot adhat, miért olyan különös mindkét bolygó mágneses tere: az összetett, többpólusú mágneses mezők kialakulását úgynevezett ionikus vízrétegek generálhatják a bolygók mélyén.
A tudósok arra is rámutatnak, hogy az Uránusz esetében a mágneses tér valószínűleg mélyebbről ered, mint a Neptunuszon – ez szintén segíthet megérteni a két bolygó közötti különbségeket.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a modell továbbra is bizonytalan: a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elegendőek ahhoz, hogy egyértelműen eldőljön, valóban kőzetóriások-e ezek a távoli világok, esetleg mégis a jégóriások kategóriájába tartoznak. A kutatók szerint elengedhetetlen lenne egy új, célzott űrszonda küldése hozzájuk, hogy fényt derítsen belső felépítésükre és a bolygók valódi természetére.
(Forrás: ScienceAlert)
Olvasd el ezt is!