
5 Föld-szerű bolygó, ami valószínűleg alkalmas az életre
Az első, Naphoz hasonló csillag körül keringő exobolygót 30 évvel ezelőtt, 1995-ben fedezték fel, az azóta eltelt 3 évtized során pedig további ötezer távoli világot azonosítottak a Tejútrendszerben. Ezek több mint felét a NASA 2009-ben indított Kepler-űrtávcsöve találta meg, amelynek küldetése az volt, hogy kiderítse, mennyire gyakoriak a Földhöz hasonló égitestek a galaxisban. Bár a mi otthonunkhoz teljesen hasonlatos planéta felfedezése még mindig várat magára, mára egyértelmű, hogy a kisméretű, sziklás, lakható zónában keringő bolygók korántsem ritkák.
A Gliese 667Cc az egyik legközelebbi Föld-szerű exobolygó, amely csupán 22 fényévre található tőlünk, és tömege legalább 4,5-szerese a Földének. A bolygó mindössze 28 nap alatt kerüli meg a csillagát, ám egy hűvös, halványabb vörös törpéről van szó, ezért az exobolygó a lakható zónában mozog. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium Chilében működő 3,6 méteres teleszkópja tette lehetővé, és a mérések alapján a felszín hőmérséklete alkalmas lehet folyékony víz tárolására is. Ugyanakkor komoly rizikót jelent, hogy a vörös törpék gyakran bocsátanak ki erős csillagkitöréseket, amelyek könnyen letéphetik egy közeli bolygó légkörét. Emiatt a Gliese 667Cc egyszerre számít ígéretesnek és fenyegetőnek: a csillaga ugyan megfelelő hőmérsékletet biztosít számára, de akár végleg lakhatatlanná is teheti.
A Kepler-22b volt az első olyan bolygó, amelyet a Kepler-űrtávcső a saját csillaga lakható zónájában azonosított. Az égitest mintegy 600 fényév távolságra található, és átmérője körülbelül 2,4-szerese a Földének, ami azt jelenti, hogy „szuperföldnek” minősül. A pontos összetétele ismeretlen, a kutatók pedig azt sem tudják, hogy sziklás, óceánnal borított vagy inkább gázjellegű bolygóról van-e szó. Pályája 290 napos, ami meglepően közel áll a Föld 365 napos évéhez, bár a csillaga valamivel kisebb és hűvösebb, mint a Nap. Ez a kombináció azt jelenti, hogy a bolygó felszíne elméletileg mérsékelt éghajlatú lehet, így a Kepler-22b könnyen alkalmas lehet a földihez hasonló életre.
A Kepler-62f nagyjából 40 százalékkal nagyobb, mint a Föld, és egy hűvösebb, jóval kevesebb fényt kibocsátó vörös csillag körül kering. A 267 napos pályaperiódus azonban pontosan a lakható zónába esik, így elméletileg ideális hőmérsékleti viszonyokat teremthet. A bolygó körülbelül 1200 fényévre található tőlünk, és mérete alapján még mindig abba a tartományba esik, amelyben a planéták nagy eséllyel sziklásak és potenciálisan óceánokkal borítottak lehetnek. A csillag közelsége ellenére a kevesebb fény és hő miatt egy vastagabb, magas szén-dioxid-tartalmú atmoszféra akár stabil, mérsékelt klímát is biztosíthatna. A Kepler-62f egyike azoknak az exobolygóknak, amelyekről sokáig azt gondolták, hogy ideálisak lehetnek élettel teli környezetek kialakulására. A pontos légköri összetétel ismerete nélkül ugyan még nem sorolható az élhető világok közé, de a jelenlegi adatok alapján abszolút ígéretes jelölt.
A Kepler-442b mindössze 33 százalékkal nagyobb, mint a Föld, és pályáját 112 nap alatt teszi meg. A bolygó 1194 fényév távolságra van, és 2015-ben jelentették be a felfedezését. Egy 2021-es tanulmány arra jutott, hogy a Kepler-442b elegendő fényt kap csillagától ahhoz, hogy fotoszintézisre alkalmas bioszféra alakuljon ki rajta – ami óriási lépés lenne az élet feltételeinek vizsgálatában. A kutatók különböző exobolygók fényviszonyait elemezték, és arra jutottak, hogy Kepler-442b a csillaga aktivitása és sugárzása alapján kifejezetten kedvező jelölt a földihez hasonló élet fenntartására. A csillaga ugyan kisebb és hűvösebb, mint a Nap, de stabilabban sugároz, ami csökkenti a káros csillagkitörések esélyét. Emiatt a Kepler-442b a mai kutatások szerint az egyik legbiztatóbb távoli világ.
A Kepler-452b az első olyan Föld-méretű exobolygó, amelyet egy a Naphoz nagyon hasonló csillag körül fedeztek fel. Az égitest 60 százalékkal nagyobb, mint a Föld, és a becslések szerint nagyjából 50% az esély arra, hogy sziklás bolygóról van szó; tőlünk kb. 1400 fényévre található, és mindössze 20 nappal hosszabb a keringési ideje, mint a Földé. A Kepler-452 csillaga 10%-kal nagyobb a Napnál, de rendkívül hasonló típusú és viselkedésű, ami különösen izgalmassá teszi az exobolygót a kutatók számára. A lakható zónában kering, így elméletileg mérsékelt hőmérsékletű felszínnel rendelkezhetne. Bár a korát tekintve a rendszer idősebb lehet a mi Naprendszerünknél, és ez akár erősebb üvegházhatást is okozhat a bolygón, a Kepler-452b-t ma a Földhöz leginkább hasonlatos világok közé sorolják.
(Forrás: Space)
Olvasd el ezt is!