Ősi élet jelei egy 3,3 milliárd éves kőzetben: új fejezet nyílhat a Föld történetében
A Föld legősibb kőzetei időről időre szolgálnak meglepetésekkel, de ritkán fordul elő, hogy egy vizsgálat ennyire látványosan változtatja meg az élet kezdeteiről alkotott elképzeléseinket. A most publikált kutatás eredményei szerint ugyanis több mint 3,3 milliárd éves kőzetekben sikerült olyan vegyi nyomokat azonosítani, amelyek egyértelműen biológiai eredetre utalnak – írja az Interesting Engineering.
A kutatást egy amerikai vezetésű, nemzetközi tudóscsoport végezte a Carnegie Institution for Science irányításával. A csapat olyan módszert használt, amely a precíz kémiai elemzéseket mesterséges intelligenciával kombinálja. Az AI-t úgy képezték ki, hogy felismerje azokat a finom molekuláris mintázatokat, amelyek élő szervezetekből származó anyagokból maradhatnak vissza még akkor is, amikor az eredeti biomolekulák már rég eltűntek a geológiai folyamatok során.
A tudósok több mint négyszáz mintát vizsgáltak meg: modern növényi szöveteket, milliárd éves fosszíliákat, sőt meteoritok anyagát is bevonták a modell tanításába. A nagy felbontású kémiai eljárások során minden mintát apró molekulafragmentumokra bontottak, amelyek alapján a mesterséges intelligencia képes volt 90 százalékot meghaladó pontossággal eldönteni, hogy biológiai vagy nem biológiai eredetű anyagról van szó.
A módszer egyik legizgalmasabb eredménye az volt, hogy olyan, több mint 3,3 milliárd éves kőzetekben is életre utaló kémiai jeleket találtak, amelyekben korábban lehetetlennek tűnt bármilyen bioszignatúrát kimutatni. Emellett a kutatás arra is utal, hogy az oxigént termelő fotoszintézis jóval korábban jelenhetett meg, mint eddig gondoltuk:
A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy eddig a megbízható molekuláris életnyomokat legfeljebb 1,7 milliárd évig sikerült visszakövetni. A mostani áttörés gyakorlatilag megduplázza azt az időszakot, amelyből a kutatók értelmezhető kémiai jeleket tudnak kiolvasni. A csapat tagjai szerint mindez azért lehetséges, mert a geológiai folyamatok által összezúzott, felmelegített vagy átkristályosodott kőzetek még mindig őriznek egyfajta „kémiai visszhangot” az egykori élet jelenlétéről.
A módszer nemcsak a Föld történetének újraértelmezésében segít, hanem a bolygóközi kutatás szempontjából is komoly előrelépést jelenthet. A kutatók szerint ugyanilyen eljárással a Marsról vagy más égitestekről származó mintákban is lehet majd mikroszkopikus életnyomokat keresni, akár akkor is, ha az eredeti szerves anyagok teljesen eltűntek.
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg, és jelenleg ez az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy az élet már jóval hamarabb megjelent a bolygónkon, mint korábban gondoltuk.
Olvasd el ezt is!