egy nő a telefonján boldogan, a valóságban szomorúan
Rajz: Shutterstock

Tényleg depressziósak leszünk a közösségi médiától – itt a bizonyíték

Rossz hírek a doomscrollereknek: a kutatók új, meggyőző bizonyítékot találtak arra, hogy a közösségi média használata depresszióssá tehet minket. Így a mentális egészség világnapján nem árt figyelmeztetni magunkat rá.


Egy új tanulmány szerint azoknál fiatal felnőtteknél, akik napi öt órát vagy annál többet használják a közösségi médiát − ami hosszú idő egy képernyő bámulásához, de nem atipikus a mai világunkban −, nagy valószínűséggel depresszió alakul ki az ilyen mértékű használatot követő hat hónapon belül.

Az Arkansasi Egyetem, az Alabamai Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatóinak megállapításainak középpontjában a „problémás szociális összehasonlítás" fogalma áll.

Laikusan fogalmazva, ez az az érzés, amikor mások csillogó életét nézzük, és úgy érezzük, hogy a miénk nem felel meg ennek.

Az interneten ez a jelenség „fokozhatja a negatív érzéseket önmagunkkal és másokkal kapcsolatban, ami magyarázatot adhat arra, hogy a depresszió kockázata hogyan nő a közösségi média fokozott használatával" − olvasható a University of Arkansas sajtóközleményében a tanulmányról. Az elsősorban negatív tartalmakkal való foglalkozás, a negatív hírek folyamatos, nagy dózisban történő fogyasztása − azaz a fentebb említett doomscrolling − szintén erősítheti ezeket az érzéseket.

A tanulmány szerint a közösségi médiahasználat hajlamosít az elszigetelődésre is, mivel

csökkenti a személyes interakciók és az otthonon kívüli tevékenységek lehetőségét.

A Journal of Affective Disorders Reports című folyóiratban közzétett tanulmány 1000 amerikai felnőtt 18 és 30 év közötti mintáját használta fel, amelyet egy 2018-as felmérésből szedtek ki, amelyet Brian Primack, az OSU Közegészségügyi és Humán Tudományok Főiskolájának dékánja vezetett, aki egyben a tanulmány egyik társszerzője is volt.

egy fiatal l\u00e1ny szomor\u00faan n\u00e9zi a telefonja k\u00e9perny\u0151j\u00e9t

Fotó: Shutterstock

A felmérés személyiségre vonatkozó része a Big Five személyiségleltárra támaszkodott, amely a résztvevők mások iránti nyitottságát, extrovertáltságát, kiegyezhetőségét és neuroticizmusát méri. Míg az Alabamai és Arkansasi Egyetemeken dolgozó Primack és társszerzői által végzett elemzés szerint a nagyobb neuroticizmus-értékkel rendelkező, a közösségi médiát intenzíven használó válaszadóknál kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió,

úgy tűnt, hogy még a legkevésbé neurotikus és legnyitottabb felhasználók is fokozott depressziót tapasztalnak, ha naponta öt vagy több órát használják a közösségi médiát.

Az emberekkel való virtuális kapcsolattartás növelheti a félreérthető kommunikáció vagy félreértés kockázatát, ami kapcsolati nehézségekhez és a mentális egészségügyi problémák kialakulásának potenciális kockázatához vezethet

− tette hozzá Renae Merrill, az Arkansasi Egyetem közpolitikai doktorandusza az iskola sajtóközleményében.

A közösségi médiahasználat legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében Merrill és kollégái azt javasolják, hogy fejlesszük ki nagyobb tudatosságot az érzelmeinkre és kapcsolatainkra gyakorolt negatív hatások kapcsán.

A tanulmányt a koronavírus járvány előtt írták, melynek hatására még inkább megnövekedett a közösségi médiahasználat az elmúlt három évben. Egyfajta mentőöv volt az otthonunkon kívüli világgal való kapcsolattartásra, és továbbra is az, de ügyelnünk kell arra, hogy rendben legyen az elménk közben, különben kárt okozunk magunknak.

Forrás: Futurism


A figyelmetekbe ajánljuk