Beszédes, hogy tavaly év végén a Meta (korábban Facebook) komoly vizsgálat alá került, miután kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy a vállalat tisztában volt azzal, hogy termékei, különösen az Instagram, negatív hatással lehetnek a felhasználók mentális egészségére.
A Meta ugyanrögtön kárelhárításba kezdett, de lényegében senkit sem lepett meg különösebben a hír. Még a tizenéves lányokat sem, akiket a Meta a leginkább veszélyeztetettként azonosított. A kiszivárgás inkább csak megerősítette azt, amit már eddig is sejtettünk: a közösségi média sokszor inkább árthat, mint használhat.
Vannak azért előnyök is: a világjárvány során például elengedhetetlen felület volt a kapcsolattartás szempontjából.
Mégis a túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészségre is kihat: egy 2021-es metaanalízis 55 tanulmányból, 80 533 fős mintával összefüggést talált a depressziós tünetek és a közösségi médiahasználat között.
Egy 2021-es, Ausztráliában végzett felmérés szerint az ausztrálok 79%-ának okoztak gondot az álhírek, és csak 18%-uk érezte úgy, hogy a közösségi médián keresztül szerzett információk megbízhatóak. Az álhírek és a valóság közötti lavírozás pedig csak tovább növeli az emberek kognitív és érzelmi terheit.
Ami igazán érdekes: a The Conversation cikkéből kiderül, a felhasználók tisztába vannak a közösségi média káros hatásaival, amely a saját egészségükre is kihat, mégis használják. Ezzel kapcsolatban az Amszterdami Egyetem kutatói végeztek hosszú távú vizsgálatot, amelyben megállapították, hogy az online térben való létezésünk hatására a közösségi médiahasználat felett csökkent a felhasználók önkontrollja, ennek következtében a mentális egészségük is rosszabb lett.
De ha a közösségi médiától való hirtelen elválás túl nagy lépésnek tűnik, mit tehetünk még, hogy lassan elszakadjunk, vagy esetleg normalizáljuk a platformokkal kapcsolatunkat?
Próbaleválás
A „lágy leszakadás" lehetővé teszi, hogy megnézzük, hogyan érezzük majd magunkat a közösségi média nélkül, mielőtt elköteleznénk magunkat a teljes törlés mellett. Közöljük a barátokkal és a családdal, hogy szünetet tartunk, távolítsuk el az alkalmazásokat az eszközeinkről, és tűzzünk ki magunk elé egy-két hetet, amikor nem férünk hozzá a fiók(ok)hoz. Ha a próba végén még mindig forog a világ, folytassuk tovább. Amint már nem érezzük a közösségi média vonzását, készen állhatunk a törlésre.
Platformcsökkentés
Ha a Facebook, Instagram, Twitter, TikTok, YouTube, Snapchat, WhatsApp, Tumblr, Pinterest és Reddit is van az eszközeinken, akkor valószínűleg már túl vagyunk a telítettségi ponton, és fullasztó a légkör. Válasszunk ki egy-két olyan alkalmazást, amely valóban értelmes célt szolgál számunkra, és dobjuk ki a többit. Egyébként az X-generációsok nehezen búcsúznak a Facebooktól, de a Z-generáció már nagyrészt búcsút intett neki.
Ha az első kettő pont még sok, csak csökkentsük a képernyőidőt
Kapcsoljuk ki az összes értesítést (igen, az összeset). Ha arra kondicionálódtunk, hogy minden jelzésre reagálunk, akkor szinte lehetetlen lesz abbahagyni. Minden nap szánjunk rá egy kis időt, és végezzük el az összes közösségi médiával kapcsolatos felzárkózást vagy böngészést. Állítsunk be egy ébresztőt előre meghatározott időpontra, és amikor megszólal, telefont másnapig.
Az biztos, hogy egyik pont sem lesz könnyű, és a közösségi médiától való távolmaradás eleinte fájhat. De megérheti: ki tudja, mit találunk a képernyő négy falán túl?
