A világjárvány még nem ért véget. A közegészségügyi szakértők szerint még legalább öt évig fog tartani, de az, hogy ez a válság hogyan alakul, végső soron rajtunk múlik.
A Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) - egy nemzetközi szervezet, amelynek célja, hogy egyesítse a tudományos testületeket világszerte - új jelentése három forgatókönyvet vázolt fel, amelyek 2027-ig bekövetkezhetnek. A jelentést egy 20 közegészségügyi, virológiai, közgazdasági, viselkedéstudományi, etikai és szociológiai szakértőből álló testület írta. Bár kommentárjuk nem a jövő megjóslására tesz kísérletet, jelentésük segít leszűkíteni és szemléltetni néhány lehetséges intézkedést, amelyeket a világ a világjárvány jövőbeni hatásainak minimalizálása érdekében tehet. Az elkövetkező években a vakcinák fejlesztésének és terjesztésének javítása segíthet abban, hogy a SARS-CoV-2 vírus alacsony endémiás szintet érjen el, és a legtöbb országban csak korlátozott, ellenőrzött terjedés legyen tapasztalható.
Ha a COVID-19 ellen teljes körűen beoltott emberek aránya a felnőttek körülbelül 61 százalékáról világszerte 80 százalék fölé emelkedik, sok életet lehetne megmenteni, és csökkenhetne az újonnan megjelenő változatok kockázata. Ez pedig a mentális egészség, a gazdaság és a fenntartható fejlődés szempontjából is előnyös lehet. Még ebben az optimista forgatókönyvben sem fog eltűnni a koronavírus, de terjedése sokkal jobban kezelhetővé válik. Minden valószínűség szerint azonban nem erre tartunk. Az ISC-jelentés szerint a kormányok miatt eddig elhúzódott a világjárvány, mivel a nemzetközi együttműködés helyett a nemzeti stratégiákra összpontosítottak. A cselekvés eddigi elmaradása inkább azt valószínűsíti, hogy az oltási arány világszerte 70 százalék alatt marad.
Ha nem emelkedik, az új koronavírus endémiássá válhat, szezonális hullámokkal, amelyek több ország kórházait is ellepnék, és frissített vakcinákat és vírusellenes gyógyszerek használatát tennék szükségessé. Az ISC jelentése szerint 2027-re a legvalószínűbb forgatókönyv a globális egyenlőtlenségek súlyosbodása. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai egy évtizeddel hátrább kerülnek. A legfontosabb tanulságok mindazonáltal nagyon világosak. Még ha a világjárvány akut szakasza a végéhez közeledik is azokban az országokban, ahol magas az átoltottsági arány, a kockázatok magasak maradnak, amíg a világon sokan nem jutnak hozzá hatékony vakcinához, zárul a jelentés. Új változatok jelenhetnek meg, és az éberség, valamint a folyamatos vakcina- és terápiás fejlesztés továbbra is alapvető fontosságú marad.
Nincs olyan szakpolitikai terület, amely ne lenne érintett, és a kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a világjárvány számtalan hatása nem fog gyorsan megoldódni. Nem szabad úgy tenniük, mintha a válságnak vége lenne, csak azért, mert a halálozás csökkent. Sok állampolgár számára még hosszú évekig tartó nehézségek és kihívások várnak rájuk. A legsúlyosabban a veszélyeztetett emberek, például a nők, a gyermekek és az idősek lesznek érintettek. Eközben az alacsony jövedelmű nemzetek a jövőben az egészségügyi rendszerek összeomlásával és az élelmiszer-biztonság fokozódó bizonytalanságával fognak szembenézni. Ha a nacionalizmus és az üres és tartalmatlan populizmus tovább erősödik, a jelentés szerzői attól tartanak, hogy a kormányok közötti, valamint az államok és a lakosság közötti bizalom tovább romlik, ami csökkenti a védőoltások elterjedtségét.
A harmadik lehetséges forgatókönyvet elmaradt fellendülés forgatókönyvének nevezik. A geopolitikai feszültségek növekedésével a protekcionista politikák komolyan akadályozhatják a globális együttműködést. Pontosan az ellenkezője annak, amire egy nemzetközi válság kezeléséhez szükség van. Ebben a legrosszabb forgatókönyvben a világ népességének kevesebb mint 60%-a lenne teljesen beoltva a COVID-19 ellen, és az alacsony jövedelmű országok továbbra is csak korlátozottan férnének hozzá a kezdeti adagokhoz és a vírusellenes gyógyszerekhez. Ennek eredményeképpen a COVID-19 továbbra is nagyrészt kontrollálatlan marad, a világ egyes részein súlyos kiújulásokkal, olvasható a jelentésben.
Annak érdekében, hogy elkerüljük, hogy egy ilyen komor valóság játszódjon le, a szakértők szerint a kormányoknak együtt kell működniük és be kell fektetniük az egészségügyi ellátórendszerekbe, integrálniuk kell a tudományos tanácsadó rendszereket, és kezelniük kell az oktatás és a jólét terén egyre növekvő egyenlőtlenségeket. Az ISC-jelentés sürgeti a kormányokat, hogy álljanak ellen annak a kísértésnek, hogy rövid távú haszonszerzés céljából csökkentsék az éghajlati célokat. Lehetséges, hogy a fokozódó éghajlatváltozás és környezetpusztítás hosszú távon csak valószínűbbé teszi a jövőbeli járványokat. És ezt senki sem akarja még egyszer átélni.
(Forrás: ScienceAlert)
