Az Egyesült Államok egészségügyi kutatóintézetének (NIH) kutatói azt találták, hogy egyes betegeknél a SARS-CoV-2 szisztémás fertőzést okozhat, és hónapokig megmarad a szervezetben – egy boncolás során például a koronavírus maradványait találták meg egy elhunyt beteg agyában 230 nappal azután, hogy a tünetek először jelentkeztek.
Ez is érdekelhet: Óriási balhét okozott a Bostoni Egyetem COVID-kutatása
Korábbi kutatások is már többször igazolták a koronavírus több szervre való terjedését, de a NIH kutató szerint a mostani eredmények „minden eddiginél részletesebben megerősítik az eddigi eredményeket".
A vizsgálatban 44 boncolást végeztek el, amelyek során a kutatók 85 helyen és folyadékban észlelték és számszerűsítették a SARS-CoV-2-ből származó hírvivő RNS szintjét – ez a genetikai információ jelzi, hogy a vírus hol szaporodhatott egy emberben.
A 2020 áprilisában és 2021 márciusában végzett boncolások során a kutatók azt találták, hogy a koronavírusban elhunyt idősebb, beoltatlan betegeknél összesen 79 helyen és testnedvekben mutatták a SARS-CoV-2 replikációjának jeleit.
Sőt, néhány változás a tünetek első megjelenése után két héten belül nyilvánvalóvá vált –számol be a kutatásról a ScienceAlert.
Érdekes, hogy míg a tüdőben volt a legtöbb gyulladás és sérülés, addig az agyban és más szervekben „a jelentős vírusterhelés ellenére” nem volt jelentős szöveti elváltozás.
A felépülési szakaszban a kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy a tüdő kevésbé volt fertőzött, mint a betegség elején, míg más helyeken közel sem mutatkozott ekkora javulás.
A kutatók szerint vírus terjedése a másik rejtély, amelyet meg kell oldani.
A jelenlegi vizsgálatban szereplő boncolások nem mutattak relevánsan kimutatható vírusmaradványokat a vérplazmában, ami arra utal, hogy a kórokozó más úton terjedhet a szervezetben. A kutatók szerint, ha megértjük, hogy a SARS-CoV-2 hogyan terjed és hogyan marad fenn az emberi szervezetben, akkor „sok mindent feltárhatunk arról, hogy egyes betegek miért szenvednek hosszú távú COVID-19-ben".
