A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja radikális és megfizethető megoldást javasolt, amely szerintük egy csapásra megoldhatja az éghajlati válságot.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent új tanulmány alapján a kutatók azt javasolják, hogy termesszünk olyan növényeket, amelyek természetes módon elszívják a levegőből a felesleges szenet, majd a betakarított növényzetet sók segítségével szárazon tartott, biotechnológiával kialakított hulladéklerakókba temessük.
Ez is érdekelhet:Hiába alkalmazkodtak évmilliókig, a klímaváltozás már a pingvineknek is sok lesz
Ez egy újfajta megközelítése lenne egy már létező folyamatnak, az úgynevezett agro-szekvenáláshoz. A kutatók szerint kellően nagy léptékben megvalósítva, hatása rendkívül hatékony lehetne.
Azt állítjuk, hogy a megfelelő mérnöki munka az éghajlati válság 100 százalékát megoldhatja, méghozzá kezelhető költségek mellett. Ha globális szinten megvalósítjuk, ez a szén-dioxid-negatív megkötési módszer képes lenne eltávolítani a jelenlegi éves szén-dioxid-kibocsátást, valamint a korábbi évek kibocsátását a légkörből
– mondta a kutatás vezető szerzője, Eli Yablonovitch, PhD, a Berkeley Egyetem professzora.
Az agrár-szénmegkötésnek azonban van egy nagy hátránya: a rothadó biomassza lebomlik, szén-dioxidot és metánt bocsátva ki, ami jelentősen csökkentené a módszer által tárolható szén teljes mennyiségét. Só hozzáadásával a kutatók azt remélik, hogy a bioládát teljesen kiszárítva megállítják a bomlást, így az „évezredekig" megmaradhat.
Ez lehetővé tenné, hogy az agrárszén-dioxid-leválasztás ne csak semleges, hanem negatív szén-dioxid-kibocsátásúvá váljon. A kutatócsoport megállapította, hogy minden tonna száraz biomassza biztonságosan ártalmatlaníthat nagyjából két tonna CO2-t, ami óriási nyereség a környezet számára.
A technológia méretezhető, a nem élelmiszer-alapú biomasszaforrások számára rendelkezésre álló nagy földterületeknek köszönhetően. Ha a biomasszatermelést egy jelentős növénykultúra szintjére méretezik, a meglévő CO2-t ki lehet vonni a légkörből, és ezzel egyidejűleg a világ CO2-kibocsátásának jelentős hányadát lekötik
– olvasható a dokumentumban.
A kutatók ennek ellenére ismertették a módszer néhány hátrányát is. A nagyméretű nedvességgátak fenntartása, amelyek megakadályozzák a bioládák rothadását, trükkös lehet, különösen hosszabb esőzések esetén. Aztán ott van még a bőséges mennyiségű só, amely az egész biotelep kiszárításához szükséges, és amelynek beszerzése nehézkesnek bizonyulhat.
Olvasd el ezt is! A klímaváltozás miatt később költenek a madarak
Ahelyett, hogy mindent egy lapra tennénk fel, a kutatók azt javasolják, hogy megoldásuk csak egy aprócska része legyen egy sokkal nagyobb képnek.
Erkölcsi kockázatot jelent, ha túlságosan is egyetlen megoldásra támaszkodunk. A társadalomnak folytatnia kell a szén-dioxid-mentesítésre, a nap- és szélrendszerek fejlesztésére és telepítésére, valamint az energiatárolás forradalmasítására irányuló erőfeszítéseket
– írták a kutatók.
