Az amerikai hadsereg 2023. február 4-én lelőtt egy kínai megfigyelő léggömböt Dél-Karolina partjainál. A tisztviselők szerint az amerikai haditengerészet következő lépése, hogy visszaszerezzék a sekély vízben lévő törmelékeket, hogy elemezzék a ballont.
A léggömböt az USA mellett Kanada is követte, akiknek szintén megsértette a légterét a 20 kilométer magasan repülő objektum.A kínaiak el is ismerték, hogy övék a ballon, de azt már tagadták, hogy kémkedésre szánták volna. Az amerikaiak szerint viszont nem ez az egyetlen kémballon: Pentagon jelentése szerint egy második feltételezett kínai léggömböt láttak Latin-Amerika felett, a harmadik kínai megfigyelő ballon pedig valahol máshol működik a világban. Ráadásul Pentagon szerint a léggömbök egy kínai katonai megfigyelési program részét képezik .
A The Conversation megkérdezte Iain Boydot a Colorado Boulder Egyetem repülőmérnökét, hogy magyarázza el, hogyan működnek az ehhez hasonló kémballonok, és miért használna valaki ilyet a 21. században.
Olvasd el ezt is! 7 hollywoodi legenda, aki nemcsak a vásznon harcolt
A kínai ballon február 4-én az USA légterében
Getty Images
Mi az a kémballon?
A kémlelő ballon szó szerint egy gázzal töltött ballon, amely a kereskedelmi repülőgépek magasságán képes repülni. Van rajta néhány kifinomult kamera és más képalkotó technológia, amelyek a földre felé irányulnak. Az ehhez hasonló ballonok fényképezéssel és más képalkotó eszközökkel információkat gyűjtenek a földön történő eseményekről.
Miért akar valaki kémballont használni ahelyett, hogy műholdakat alkalmazna?
A műholdak bevetése az egyik „legkedveltebb" módszer, ha az égből kémkedne valaki. Az űrben ma már rengeteg kémszatellit kering, jellemzően kétféle pályán.
Az elsőt alacsony Föld körüli pályának nevezik, és ahogy a neve is mutatja, a műholdak viszonylag közel vannak a földhöz – de még mindig több száz kilométerrel felettünk vannak.
A képalkotás és a fényképezés esetében minél közelebb vagyunk valamihez, annál tisztábban látjuk, ami a kémkedésre is érvényes: az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak előnye, hogy közelebb vannak a Földhöz, így tisztábban látják a dolgokat, mint a távolabbi műholdak.
Hátránya, hogy folyamatosan mozognak a Föld körül, körülbelül 90 percig tart egy Föld körüli keringésük. Ez túl gyors mozgás ahhoz, hogy tiszta képeket készítsenek arról, ami odalent történik.
A második típusú műholdpályát geoszinkron pályának nevezik, ami már jóval messzebb van. Ennek az a hátránya, hogy nehezebb tiszta fotókat csinálni, előnyük viszont az úgynevezett perzisztencia (állandóság), ami lehetővé teszi, hogy a műholdak egy pontot folyamatosan megfigyelhessenek.
Ezeken a pályákon lényegében mindig ugyanaz a földfelszín látható, mert a műhold pontosan ugyanúgy mozog, ahogy a Föld forog – pontosan ugyanolyan sebességgel.
A léggömbök lényegében mindkét pálya előnyét élvezhetik: jóval közelebb vannak a földhöz, mint bármelyik műhold, így még tisztábban látnak, és a ballonok is lassú mozgásban vannak, ezért bizonyos fokú perzisztenciával rendelkeznek.
Kémkedésre manapság viszont már nem használják őket, mivel viszonylag könnyű célpontnak számítanak, és nem teljesen irányíthatóak.
Milyen típusú megfigyelésekre képesek ezek a kémballonok?
Boyd persze nem tudja, hogy konkrétan mi volt a kínai ballonon, de valószínűsíti, hogy különböző típusú kamerákkal gyűjtöttek különböző típusú információkat.
Manapság a képalkotás az elektromágneses spektrum különböző régióiban történik. Az emberek ennek a spektrumnak egy bizonyos tartományában, a látható spektrumban látnak. Ha tehát van egy fényképezőgépünk, és lefényképezzük a kutyánkat, az egy látható fotó. A kémrepülők is így fotóznak: normál fényképeket készítenek, nagyon jó zoomolási képességű fényképezőkkel, hogy ki tudják nagyítani a látottakat.
Viszont az elektromágneses spektrum más részein is gyűjthetnek a kémeszközök különböző információkat. Ilyen például az infravörös képalkotás is: ha éjszaka van, a spektrum látható részén működő kamera nem fog semmit sem mutatni a sötétben, egy infravörös kamera azonban a sötétben lévő hőtől képes érzékelni a dolgokat.
Hogyan navigálják ezeket a ballonokat?
A legtöbb ilyen léggömb szó szerint arra megy, amerre a szél fújja. Valamilyen formában lehet navigálni, de emberek biztosan nincsenek a fedélzetükön, így ki vannak szolgáltatva az időjárásnak.
Az esetleges irányító berendezések megváltoztatják a ballon magasságát, hogy elkapják az adott irányba fújó szelet.
Az amerikai jelentések szerint viszont a kínai megfigyelő ballon propellerekkel volt felszerelve a jobb navigáció érdekében. Ha ez valóban igaz, akkor azt jelenti, hogy a kínaiak sokkal precízebben tudták irányítani a léggömb útját.
Mik a magasságbeli határai egy nemzet légterének és milyen magasságban válik űrterületté?
Van egy nemzetközileg elfogadott határvonal, a Kármán-vonal 100 kilométer magasságban. A kínai léggömb jóval ez alatt van, tehát abszolút az USA légterében tartózkodott.
Mely országok használnak kémlelő ballonokat?
A Pentagon ugyan az elmúlt évtizedekben különböző programokat indított, amelyekben azt tanulmányozták, hogy mit lehet manapság tenni a léggömbökkel, amire korábban még nem alkalmazták, hiszen ma már nagyobbak és magasabbra is tudnak emelkedni a légkörben, ezért nehezebben lehet lelőni vagy hatástalanítani őket.
Mégis: még a laikusok is nehezen gondolhatják, hogy a modern hadviselés mellett valaki léggömböket használna megfigyelési célokra.
Az USA az 1940-es és 1950-es években sok léggömböt repített a Szovjetunió fölé, de ezeket végül felváltották a nagy magasságú kémrepülőgépek, az U-2-esek, majd később a műholdak.
Boyd biztos abban, hogy az USA-n kívül több másik ország is újraértékelte már a léggömbök bevethetőségét, de egyelőre nem sok hasonló eszközről lehetett hallani.
Lehetett bármi haszna?
Kína évek óta panaszkodik arra, hogy az USA műholdakon és hajókon keresztül kémkedik Kína után. Kínát se kell félteni, aki hosszú ideje provokál a Dél-kínai-tengeren, más nemzetek határainak közelében hajózva. Boyd szerint a mostani eset is ebbe a kategóriába tartozik.
A léggömb nem jelentett valós fenyegetést az USA-ra, a szakértő arra tippel, hogy Kína csak kísérletezik, hogy lássa, meddig tudja kitolni a határait az USA-val szemben. Mivel nem egy fejlett technológiáról volt szó, nem szolgált semmilyen valódi katonai célt – a szakértő inkább valamiféle politikai üzenet lát az esetben.
