Egy kutatócsoport szerint a kagylók adhatnak választ a hosszú élet titkára.
Ugyan az emberek átlagéletkora az elmúlt évtizedek során egyre csak nőtt, még sehol sem vagyunk az óriásteknősökhöz, vagy a grönlandi cápákhoz képest. A kagylók ebben a tekintetben igen vegyesen teljesítenek, ugyanis vannak olyan példányok, amelyek egy, de léteznek olyanok is, akik 500 évig élnek – írja az IFL Science.
Annak érdekében, hogy kiderítsék, mi lehet a felelős egyes kéthéjú kagylók kivételesen hosszú élettartamáért, Mariangela Iannello, a Bolognai Egyetem Biológiai, Földtani és Környezettudományi Tanszékének kutatója és csapata úgy döntöttek, hogy négy faj genomját vizsgálják meg.
Ez is érdekelhet: Hogyan érzékelik az állatok az idő múlását?
Az Arctica islandicájét, amelynek az egyik példánya bizonyítottan 507 évet élt, valamint a Margaritifera margaritifera, az Elliptio complanata és a Lampsilis siliquoidea kagylókét, amelyek mindegyike 150 és 190 év közötti életkort tudhat a magáénak.
Az „idősek” után 29 olyan faj következett, amelyek életkorában a kutatók semmi különöset nem tapasztaltak.
A genomikai adatok összehasonlításával a csapat ki tudta választani azokat a géneket, amelyek a hosszú életű kagylókban megvoltak, de a rövid életűekben nem. A kutatás során pedig olyan nevekkel is találkoztak, amelyek más élőlények vizsgálatakor is felmerültek.
Sok gént ebben a hálózatban korábban már más fajoknál is összefüggésbe hoztak a hosszú élettartammal. Ennek a felfedezésnek fontos következménye, hogy az élettartam meghosszabbítása közös genetikai tényezőkkel járhat nagyon távoli rokonságban álló fajoknál
– jegyezte meg Iannello.
Az előbbiek mellett azonban a kutatás olyan fehérjéket is talált, amelyekről eddig nem gondolták volna, hogy meghosszabíthatják egy élőlény életét.
Úgy véljük, hogy ezek a gének új és izgalmas jelöltek, amelyeket tesztelni kell az élettartam növelésében játszott szerepük szempontjából. Nemcsak a kéthéjú kagylókban, hanem más fajok esetében is
– folytatta a szakember.
