Akár már amatőr csillagászati távcsővel is felismerhető a Jupiter jellegzetes légköri formációja, melyet a tudósok a legrégebbi, legnagyobb anticiklonként tartanak számon Naprendszerünkön belül. Az emberiség évszázadok óta vizsgálja a Nagy Vörös Foltot, ahol közel 680 km/órás sebességű szélviharok tombolnak. A jelenség mérete folyamatosan csökken az 1831-es felfedezése óta, melynek okát talán most már értik a tudósok.
Az elmúlt 200 évben rengeteg tudós vizsgálta a Nagy Vörös Foltot és valószínűleg ugyanannyira lenyűgözött mindenkit a jelenség, mint engem. Szimulációs modellek segítségével jöttünk rá, hogy ha mesterségesen etetjük kisebb viharokkal, amelyek a jelenlegi tudásunk szerint gyakoriak a Jupiter felszínén, talán szabályozni tudnánk a méretét
– idézteCaleb Keaveneyt, a Yale Egyetem csillagászát a ScienceAlert.
A 19. század végén a Nagy Vörös Folt 39 ezer kilométer átmérőjű volt, jelenlegi mérete, 14 ezer kilométerével azonban ennek csak harmada, habár a 12 742 kilométer átmérőjű Föld még így is könnyedén beleférne. A tudósok arra kíváncsiak, vajon miért csökken rohamosan a mérete. A Jupiter alapvetően nagyon különbözik a Földtől, hiszen sokkal durvább, erőteljesebb időjárással rendelkezik. Az atmoszférájában található gázok és folyadékok kémiai kölcsönhatásban vannak egymással, így kísérletezéssel meg lehetne érteni ezeknek a folyamatát és dinamikáját.
Ugyan nem tudjuk a Föld alapján kikövetkeztetni a Jupiter éghajlati természetét, de saját bolygónk légkörét tanulmányozva közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi történik a Jupiteren.
Fotó: Shutterstock
Keaveney és csapata kidolgoztak egy szimulációs modellt, amelyben kisebb viharokkal etetnek egy nagyobbat, hogy lássák, mi történik. A Föld légkörében keringő futóáramlások hosszú élettartamú, nagynyomású rendszerek, melyekben hődómok vagy blokkok alakulhatnak ki, ahol a futóáramlás lelassul és megáll. A blokkok jelentős szerepet játszhatnak a kánikula és a szárazság kialakulásában, mivel hosszú ideig tartják maguk alatt a meleget. A hődómokat ciklonokkal és más időjárási jelenségekkel hozták összefüggésbe, ám ennek segítségével különböző modelleket hoztak létre, csak éppen a Jupiter atmoszférájának adataival.
Még több érdekesség! Ha tényleg van élet a Jupiter holdján, a tudósok hamarosan rátalálnak
A Yale Egyetem tudós csapata rájött, hogy mikor egy kisebb vihar bekerül a Nagy Vörös Folt térségébe, a vihar mérete vagy nem változik, vagy növekszik attól függően, hogy kölcsönhatásban vannak-e. Tehát a Nagy Vörös Folt mérete és ereje annál jobban nő, minél nagyobb viharral találkozik. Ez azt jelenti, hogy a kisebb szélviharok is jelentősen befolyásolják az alakulását.
Gyakorlatilag semmit sem tehetünk a Nagy Vörös Foltért, csak élvezhetjük a gyönyörű látványát. Ám ra tanulmányozása rengeteget segít abban, hogy megértsük az időjárást és az éghajlati jelenségek működését a saját bolygónkon.
