A Csang'o-6 nevű kínai szonda június másodikán landolt a Hold távolabbi, Földről nem látható oldalán, az Apollo-kráterben, írja a Space. Ha eléri célját, a kínai küldetés lehet az első, amely során talajmintákat sikerül visszahozni a Holdról.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) már magával a leszállással is történelmet írt: a Csang’o-4 2019-es landolásával együtt immár kétszer is elérték a Hold sötét oldalát, ez pedig még egyetlen másik országnak sem sikerült.
A Csang'o-6 négy nappal a május harmadikai kilövés után állt Hold körüli pályára. A következő hetekben megvizsgálta az előre kijelölt leszállóhelyet, és felkészült a landolásra, ami június másodikán a tervek szerint lezajlott: a szonda leszállóegysége simán földet ért az Apollo-kráterben, a küldetés keringő egysége a hozzácsatolt visszatérő modullal együtt pedig a Hold körüli pályán maradt.
Ez is érdekelhet! Két kínai asztronauta rekordot döntött űrsétájával – videó
A várhatóan ötvenhárom napig tartó misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold déli sarkán fekvő Aitken-medencéből. Ha a küldetés sikerrel jár, ez lesz az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról bárki is talaj- és kőzetmintákat hozzon vissza a Földre.
Ez immár a hatodik küldetés abban a kutatási sorozatban, amelyet Kína 2007-ben indított. A Csang'o-4 előtt mindegyik szonda a közeli oldalt célozta meg, főként azért, mert azt a területet könnyebb felfedezni: a távoli oldalon működő egységekkel sokkal nehézkesebb a kommunikáció, ehhez ugyanis speciális adattovábbító műholdakra van szükség. A CNSA tájékoztatása szerint a Csang’o-4 leszállását Kína legújabb ilyen műholdja, a Queqiao-2 segítette.
Ajánljuk figyelmedbe! Űrszemét rongálta meg a kínaiak űrállomását
A leszállóegység a következő néhány napban a környezetét tanulmányozza, és mintegy két kilogrammnyi holdi talajt és kőzetet gyűjt. A Csang’o-6 ráadásul a felszín mellett a föld alól, akár két méter mélyről is szerezhet mintákat egy fedélzeti fúró segítségével.
Ezt az anyagot aztán egy, a leszállóegységgel együtt indított rakéta segítségével Hold körüli pályára juttatják, a visszatérő modul pedig a tervek szerint június 25-én, ejtőernyőkkel landol majd a Földön.
A tudósok részletesen tanulmányozni fogják a visszahozott anyagot, hogy betekintést nyerjenek a Hold történetébe és fejlődésébe, és hogy megfejtsék, miért különbözik annyira az égitest távoli oldala a hozzánk közelebb eső régiótól.
