Eddig egyetlen exoholdat sem találtunk még, de ez végre megváltozhat
A Naprendszeren kívüli bolygók ezrei ismertek már, mégsem sikerült eddig egyetlen hozzájuk tartozó holdat sem azonosítani – hiába lenne logikus, hogy léteznek. Most egy távoli barna törpe finom billegése adhatja az első valódi nyomot: a HD 206893 B pályájában kimutatott rendellenes mozgást a kutatók szerint egy hatalmas tömegű hold okozhatja.
A Very Large Telescope GRAVITY műszere olyan rendellenes mozgást mért egy távoli barna törpe pályájában, amelyet a rendszer ismert égitestjei nem magyaráznak. A legvalószínűbb ok egy körülötte keringő kisbolygó lehet, amelyet a kutatók ideiglenesen HD 206893 B I jellel láttak el.
A potenciális exohold még a Szaturnusznál is jóval nagyobb lehet, hiszen 130–160 földtömeg közöttire becsülik. Kilenc hónapos keringési ideje és bolygójához viszonyított tömegaránya teljesen eltér a Naprendszerben megszokott felállástól – a Galilei-holdak tömege például körülbelül 10 ezerszer kisebb a Jupiterénél.
A HD 206893 rendszer amúgy is ritka felállású: egy fiatal, Naphoz hasonló csillag körül két extrém nagy bolygó kering – a HD 206893 B (20 jupitertömeg) és a HD 206893 c (11 jupitertömeg) –, valamint egy távoli törmelékkorong is jelen van. Egy ilyen masszív, bolygóméretű kísérő léte tehát nem lenne elképzelhetetlen, még ha maga a „hold” megnevezés kérdéses is, hiszen a fő égitest nem valódi bolygó, hanem egy barna törpe.
A kutatók öt másik vizsgált exobolygónál sem zárták ki, hogy akár Neptunusz-méretű holdak is rejtőzhetnek mellettük, ám ennek bizonyításához hosszabb távú megfigyelésekre lesz szükség. Ha a mostani jelölt kiléte beigazolódik, akkor nemcsak az első exoholdat találjuk meg, hanem egy teljesen új égitestkategóriát is: egy bolygóméretű kísérőt, amely egy barna törpe körül kering.
(Forrás: IFLScience)
Olvasd el ezt is!