Ezt a kérdést talán már te is feltetted magadnak, miközben az éjszakai égboltot bámultad. Itt a válasz!
A Föld képes lenne-e több olyan holdat eltartani, mint a Hold? Vagy az ezzel járó gravitációs erők kihúznák bolygónkat a biztonságos pályájáról? Egy új tanulmány szerint a válasz az, hogy a Föld még két Hold méretű holdat is elbírna, és még többet is, ha azok kisebbek lennének. Ez a következtetés egy 3000 éves időszakra vonatkozó részletes fizikai szimulációkon alapul.
Érdekes hipotézis, de a kutatásnak gyakorlati célja is van: segíthet a csillagászoknak abban, hogy kiderítsék, hogyan alakult ki a Föld, és hogy más Föld-szerű bolygókat (és holdjaikat) találjanak a tágabb univerzumban. A kutatócsoport által futtatott szimulációkat a hipotetikus holdak és a Föld, valamint maguk a holdak közötti távolságok korlátozták.
Gondos egyensúlyra van szükség ahhoz, hogy egy hold ne sodródjon el az űrbe, vagy ne csapódjon bele a bolygóba, amely körül kering. Három különböző méretű holdat is elemeztek: egyet a mi Holdunk tömegével, egyet a Plútó tömegével (a Hold méretének körülbelül egyhatoda), egyet pedig a Ceres törpebolygó tömegével (a Hold méretének körülbelül százada)
A szimulációk alapján a Föld akár három, a jelenlegi Holdunk méretű holdat, akár négy Plútó méretű holdat, és akár hét Ceres méretű holdat is eltarthat - feltéve, hogy ezek mind egyforma méretűek, ami valószínűleg nem így lenne. A Jupiternek és a Szaturnusznak egyenként több tucat holdja van, míg a Merkúrnak és a Vénusznak egy sincs, ami a tudósok szerint valószínűleg e bolygók eltérő kialakulási módja és a Naprendszerben elfoglalt eltérő helyzetük miatt van.
A Föld és a Föld-szerű világok máshol az Univerzumban potenciálisan hétnél több holdat is eltarthatnának, ha különböző méretűek lennének - mondják a kutatók. Ez azonban meghaladja a jelenlegi tanulmány kereteit, ahogyan a bolygók gravitációs vonzása is.
További holdak a Föld körül minden bizonnyal érdekesebbé tették volna az éjszakai égboltot. Ahhoz, hogy ez működjön, a Földtől különböző távolságban kellene keringeniük, és ebben az esetben más-más méretűnek tűnnének az égbolton - és különböző fázisban (például teljes vagy félhold) is lennének.
(Forrás: ScienceAlert)
