A teória 2021-ben vált szélesebb körben ismertté. Lényege, hogy az internetes aktivitás jelentős részét már nem emberek, hanem automatizált fiókok hozzák létre, miközben algoritmusok befolyásolják, milyen tartalmakkal találkozunk. Arra nincs bizonyíték, hogy a világhálót valóban ilyen mértékben átvették volna a gépek, az automatizált forgalom aránya viszont jelentős. Az Imperva 2025-ben közzétett elemzése szerint 2024-ben a globális webes forgalom 51 százalékát automatizált rendszerek generálták, ezen belül 37 százalékot rosszindulatú botok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az internetes tartalmak vagy felhasználók fele mesterséges lenne, mivel egyetlen rendszer rövid idő alatt rengeteg kérést küldhet különböző weboldalaknak.
A generatív mesterséges intelligencia terjedésével már nem kizárólag automatizált kattintásokról vagy hamis fiókokról van szó. Szövegek, képek, hangok és teljes videók is előállíthatók minimális emberi közreműködéssel, ráadásul olyan mennyiségben, amelyre korábban nem volt lehetőség.
A YouTube-on például megjelentek olyan csatornák, amelyek mesterséges intelligenciával készített narrációra, képekre és szövegekre építve nagy mennyiségben töltenek fel videókat.
A „halott internet” tehát jelenleg továbbra is összeesküvés-elmélet, az alapjául szolgáló bizonytalanság azonban már valós. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy a gépek átvették-e az irányítást az internet felett, hanem az, hogy egy olyan online környezetben, ahol egyre több tartalom készíthető automatikusan, meddig tudjuk biztosan megállapítani, mikor kommunikálunk valódi emberrel.
Olvasd el ezt is!