Gép vs. bolygó – A mesterséges intelligencia és a Föld jövője
Sorozatot indítunk. A végén Szórád Gábor (magyar hangja: Bruce Willis) mesterségesintelligencia-szakértő és tréner társaságában talán eljutunk az Ötödik elemhez is, de addig is sorba vesszük az AI és a négy elem – föld, víz, levegő, tűz – tudományos és gyakorlati kapcsolódási pontjait. Első rész: föld. Vagy inkább: a Föld.
Ha tágabb összefüggésben tekintünk a történelemre, egy instabil múlt és egy bizonytalan jövő képe tárul elénk. A földi élet kezdetét 3,3 milliárd évvel ezelőttre saccolják a tudósok. Tehát becslés, még ha esetleg helytálló is. A jövő? Sokkal ködösebb. Csak azt látjuk, hogy a Föld nevű űrhajónk gyorsul – amihez a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése és térnyerése jelentősen hozzájárul. Úgy tűnik, egyelőre nálunk a slusszkulcs, és mi adagoljuk az üzemanyagot. És ez fontos pont ebben a történetben.
„Mire jó a mesterséges intelligencia? A helyes válasz az, hogy mindenre is. Képes lehet megoldani az összes fenntarthatósági és környezeti problémánkat, ha nem is most, de belátható időn belül. A kérdés az, hogy milyen áron és módon? – kezdi Szórád Gábor, nemzetközi AI-szakértő. – Az AI kapcsán a tudományos kutatás jóformán lezárult, a programozás jelentős részben megoldott, azaz a végjátékban vagyunk. A Claude-nál, a jelenleg talán legjobb modellnél – a vezetők kijelentése szerint – a szoftverfejlesztők már csak irányítanak és ellenőriznek, de nem írnak kódot. Ma már elsősorban az adott modellt navigáljuk a megoldás irányába. Ugyanez történik majd az egyes tudományterületeken is, a mezőgazdaságban, a bányászatban, a csillagászatban, az orvostudományban és így tovább. Szükség lesz jó kutatókra, de leginkább azért, hogy lássák, hol hibázik az AI, és miképp irányítsák.”
A kulcsszó az irányítás – a kontroll. Egy olyan kihívás, amely meghatározhatja, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség legnagyobb lehetősége vagy legnagyobb veszélye lesz-e. A kontrollprobléma az AI és az emberiség kapcsolatában arra a központi kérdésre utal, hogy képesek vagyunk-e, illetve akarunk-e kontrollt gyakorolni egy nálunk hamarosan intelligensebb rendszer felett. „Ha egy kellően fejlett AI-rendszert megkérünk, hogy oldja meg, mondjuk, a klímaváltozást, és nem adjuk meg a megfelelő korlátokat, hideg, logikus következtetésre juthat, miszerint a probléma gyökere az emberi túlnépesedés. Ezt a választ akartuk hallani? Nem. Éppen ezért nem elég csak azt vizsgálni, hogy képes-e megoldani a problémát. A lényeg inkább az, hogy ki irányít, milyen értékek alapján, és ki felelős az eredményekért.”
Szöveg: Lipcsei Árpád
A teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin tavaszi lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.