Ausztrália egyik fosszília lelőhelyén új fajra bukkantak: egy nagy agyarakkal és csontos pikkelyekkel rendelkező ragadozó lágyszárnyú halra. Az állat 380 millió évvel ezelőtt élt, amikor a bolygónk a légköri oxigénszint csökkenésének időszakába került, ami azt is megmagyarázhatja, hogy miért tudott a kopoltyúlégzés mellett levegőt is lélegezni.
Az új fajra az Alice Spring-i Finke folyóban (Larapinta) bukkantak, amelyet a világ egyik legrégebbi folyójának tartanak. Bár a kontinens egyik nehezebben megközelíthető fosszilis lelőhelye, már bebizonyosodott, hogy egykor számos bizarr ősi állatnak adott otthont, és most egy újabb csatlakozott a csapathoz – írja az IFLScience.
Ez is érdekelhet! Nagyon ritka régészeti lelet: bálna csontvázat találtak Thaiföldön
A Harajicadectes zhumini nevű ragadozó halat a Flinders Egyetem paleontológusa, Dr. Brian Choo által vezetett nemzetközi kutatócsoport írta le. A nemzetségnév a Harajica homokkő tagozatban található döntő fontosságú fosszíliák lelőhelyéről származik, valamint az ógörög dēktēs (harapós) szóból, amely az ősi ragadozó félelmetes fogazatára utal.
Az Ausztrália egyik legtávolabbi fosszilis lelőhelyén, az Északi Területen, Alice Springs-től közel 200 km-re nyugatra található Harajica homokkő tagozatban találtuk meg ezt az új halformát, amely a középső-késő devonból származik, nagyjából 380 millió éves
– magyarázta közleményében a tanulmány társszerzője, John Long Flinders professzor, a fosszilis halak vezető ausztrál szakértője.
A faj neve a pekingi Kínai Tudományos Akadémia professzorának, Min Zhu-nak a tiszteletére született, aki az intézmény szerint egyedülálló és kiemelkedő módon járult hozzá számos korai gerinces csoport morfológiájának, szövettanának, filogenetikájának, biogeográfiájának és evolúciótörténetének tanulmányozásához.
Félelmetes agyarain és páncélozott pikkelyein túl a Harajicadectes légzőszervének szokatlan kombinációja miatt is figyelemre méltó. Nem elégedett meg a kopoltyús légzéssel, amelyet jellemzően a halakhoz társítunk, hanem kiderült, hogy koponyája tetején nagy nyílások is vannak.
Olvasd el ezt is! 20 millió éves ősmaradványra bukkantak Leszbosz szigetén
Úgy gondoljuk, hogy ezek a spirális struktúrák megkönnyítik a felszíni légzést, és a mai afrikai bichir halak hasonló struktúrákkal rendelkeznek a víz felszínén történő légzéshez. Ez a jellegzetesség több Tetrapomodorph vonalban is megjelenik, nagyjából egy időben, a középső-késő devonban
– tette hozzá Choo.
