A Földhöz meghökkentően hasonló exobolygót fedeztek fel – alig 150 fényévnyire van tőlünk
Az idegen élet kutatása régóta az egyik legizgalmasabb kérdés a csillagászatban. Csillagászok egy csoportja folyamatosan olyan bolygókat keres, amelyek méretükben, pályájukban vagy csillaguk tulajdonságaiban valamelyest hasonlítanak a Földhöz. Most egy ilyen jelölt került a látóterükbe, és bár a felfedezés egyelőre nem tekinthető véglegesnek, a jelentősége így is figyelemre méltó.
Exobolygónak azokat a bolygókat nevezzük, amelyek nem a Nap, hanem egy távolabbi csillag körül keringenek. Megfigyelésük különösen nehéz: mivel nem bocsátanak ki saját fényt, létezésükre csak közvetett módon lehet következtetni. A leggyakrabban alkalmazott módszer során a csillag fényének apró elhalványulását figyelik meg, amikor egy bolygó elhalad előtte. Ez a technika elsősorban a nagyobb, csillagukhoz közelebb keringő bolygókat részesíti előnyben, így a Föld méretéhez és pályájához hasonló világok megtalálása akár évekig tartó megfigyelést is igényelhet.
Ebben a kutatási környezetben különösen figyelemre méltó az a frissen azonosított exobolygó-jelölt, amely nagyjából 150 fényévnyire található a Földtől. Az objektum – melyet HD 137010 b-nek neveztek el – létezését eddig egyetlen fedés alapján sikerült kimutatni, de a mérések minősége miatt a kutatócsoport szerint komoly esély van arra, hogy valóban egy planétáról van szó. Ha a feltételezés megerősítést nyer, egy a Napnál valamivel hűvösebb és halványabb, narancssárga csillag körül kering. A bolygó mérete alig tér el a Földétől, pályája pedig nagyjából kör alakú, ami ritkának számít az eddig ismert exobolygók között. Keringési ideje a számítások szerint 300 és 555 nap közé esik, vagyis nagyságrendileg összevethető a Föld egyéves pályájával – írja az IFLScience.
A csillag alacsonyabb fényessége miatt azonban a bolygó jóval kevesebb energiát kap, mint a Föld: körülbelül harmadannyit. A kutatók ezért úgy vélik, hogyha a bolygó valóban létezik, nagy eséllyel egy kifejezetten hideg világ lehet. A számítógépes modellek szerint azonban így sem zárható ki az élet kialakulása, például egy a Földénél jóval több szén-dioxidot tartalmazó légkör esetén, így ugyanis a bolygó képes lehet megtartani a hőt.
A további megfigyeléseket nehezíti a bolygó hosszú keringési ideje, mivel a fedések ritkán ismétlődnek. Ennek ellenére van esély a megerősítésre jelenlegi és jövőbeli űrtávcsövek segítségével, köztük a NASA’s TESS és az ESA CHEOPS, valamint a később induló európai küldetések bevonásával.
A kutatást bemutató tanulmány a The Astrophysical Journal Letters hasábjain jelent meg.
Olvasd el ezt is!