Közel kétszáz ember maradványait találták meg VIII. Henrik „szellemhajóján”
A Mary Rose több mint négy évszázadon át feküdt a Solent-szoros iszapjában, mielőtt 1982-ben újra a felszínre emelték. VIII. Henrik egyik legismertebb hadihajója néhány perc alatt süllyedt el 1545 nyarán, a roncs pedig megrázó részletességgel őrizte meg a fedélzeten rekedt emberek utolsó pillanatainak nyomait.
A Mary Rose a Tudor-kori angol flotta egyik legfontosabb hadihajója volt. Portsmouthban építették VIII. Henrik uralkodásának elején, majd évtizedeken át szolgált az angol–francia háborúk idején. Mire 1545. július 19-én kifutott a Solent-szorosba, már átalakított, nehezebb fegyverzetű hajóként vett részt az ütközetben.
A fedélzetén több száz ember tartózkodott: tengerészek, katonák, tüzérek, íjászok és különböző tisztek. A legelfogadottabb magyarázat szerint fordulás közben erős széllökés érte, miközben az alsó ágyúnyílások nyitva voltak. Ezek aztán veszélyesen közel kerültek a vízvonalhoz, a tengervíz pedig beömlött a hajótestbe. A katasztrófát tovább súlyosbíthatta, hogy az átépítés során több ágyú kapott helyet a hajón, ami nagyobb súlyt jelentett, így a Mary Rose még instabilabbá vált. Több, egymástól független francia beszámoló később ágyútűzről ír, de ezt az angol források és a mai kutatások óvatosabban kezelik.
A csontok többsége fiatal férfiakhoz tartozott. A legtöbben a húszas éveikben járhattak, néhányan tinédzserek voltak, de a csontok negyven évnél idősebb személyre alig utalnak. A leleteken sok esetben nem csata okozta sérülések látszottak, ami azt jelenti, hogy az áldozatok jelentős része megfulladt vagy a hajóban elszabaduló nehéz tárgyak miatt vesztette életét. A tragédiát tovább fokozhatta, hogy a felső fedélzetet az ellenséges átszállást akadályozó kötélháló fedte: ami eredetileg az ellenséget tartotta volna távol, a felboruló hajón a menekülő legénység útját is elzárhatta.
A kutatás egyik legismertebb alakja az úgynevezett Archer Royal, vagyis a királyi íjász. A leletek alapján fiatal, erős testalkatú férfi volt, akinek csontváza a hosszúíj rendszeres használatának nyomait is őrizte. A modern vizsgálatok újabb meglepetést is hoztak: egyes legénységi tagok fogzománcának és csontjainak izotópos elemzése arra utal, hogy a Mary Rose fedélzetén nem kizárólag Angliában felnőtt férfiak szolgáltak. A kutatók nyolc ember eredetét vizsgálták meg részletesebben, és közülük többen valószínűleg Nagy-Britannián kívül töltötték gyermekkorukat.
A hajó kiemelése önmagában is mérföldkőnek számított. A Mary Rose roncsát 1982-ben hozták felszínre, 437 évvel az elsüllyedése után. A megmaradt hajótest ma Portsmouthban látható, ugyanabban a városban, ahol VIII. Henrik parancsára megszületett.
Olvasd el ezt is!