
Lassul a Föld forgása, ami az oxigénre is hatással van
A kutatók szerint a napok meghosszabbodása lehetővé tette a fotoszintetizáló mikrobák számára, hogy több oxigént termeljenek, és ez fontos szerepet játszott a légkör oxigénnel való telítődésében. A körülbelül 2,4 milliárd évvel ezelőtt megjelenő és elterjedő kék-zöld algák (cianobaktériumok) a Föld napjainak hosszabbodása miatt több oxigént tudtak termelni anyagcsere-melléktermékként.

Virágzó és bomló kék-zöld algák (cianobaktériumok) egy tengerpart közelében.
Fotó: Shutterstock
Gregory Dick mikrobiológus szerint a Föld forgási sebessége fontos hatással lehetett a Föld oxigénellátásának mintázatára.
A szakember szerint ennek a történetnek két fő eleme van: az első, hogy a Föld forgása lassul – ennek az az oka, hogy a Hold gravitációs vonzása hatással van a bolygóra, ami forgáscsökkenést okoz, mivel a Hold fokozatosan távolodik.
A fosszilis leletek alapján tudjuk, hogy 1,4 milliárd évvel ezelőtt a napok csak 18 óra hosszúak voltak, 70 millió évvel ezelőtt pedig fél órával rövidebbek, mint ma. A bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy 1,8 milliszekundummal hosszabbodik a nap minden században.
Ezt is olvasd el! Szén-dioxidban gazdag légkörben is felszabadulhat az oxigén, ez pedig az élet kialakulására is hatással lehet
A második tényező az úgynevezett nagy oxidációs esemény: ekkor a cianobaktériumok olyan nagy mennyiségben jelentek meg, hogy a Föld légkörében jelentős oxigénnövekedés következett be.
A tudósoknak sikerült összekapcsolniuk a pontokat: a Huron-tó Middle Island Sinkhole nevű részén olyan mikrobiális szőnyegek találhatók, amelyek a nagy oxidációs eseményért felelős cianobaktériumok analógjai. Megfigyelték, hogy a fotoszintézis útján oxigént termelő lila cianobaktériumok és a ként átalakító fehér mikrobák versengenek ezen a tófenéken található szőnyegen.
Megállapították, hogy a baktériumok oxigént termelő nappali időszaka nagyon korlátozott. Ez felkeltette Brian Arbic tudós figyelmét és elkezdte vizsgálni, hogy a Föld története során a nap hosszának változása hatással volt-e a fotoszintézisre. Hipotézisük igazolására a csapat méréseket végzett a mikrobákon és részletes modellezési tanulmányokat készített, hogy összefüggésbe hozzák a napfényt a mikrobiális oxigéntermeléssel, valamint a Föld történetével.
Figyelmedbe ajánljuk! Friss tanulmány: akár a Föld forgásából is generálhatnánk áramot
A kutatócsapat megállapította, hogy a napok hosszabbá válása hozzájárulhatott a Föld oxigénszintjének növekedéséhez – nemcsak a nagy oxidációs folyamat, hanem egy másik esemény is, amely körülbelül 550–800 millió évvel ezelőtt történt – olvasható a Science Alert írásából.
Nyitókép: Illusztráció. / Fotó: Shutterstock