Egy új tanulmány azt állítja, hogy a Föld forgása, mágneses mezeje és egy meglepően egyszerű eszköz segítségével áramot lehet termelni. Ha még egy kutatás erre az eredményre jutna, az már igazán figyelemfelkeltő lenne, de egyelőre a fizikusok elég szkeptikusak ezzel kapcsolatban.
Michael Faraday már a 19. században felvetette, hogy bolygónk forgása és mágneses tere alkalmas lehet az elektromosság előállítására, az elképzelés viszont azóta is vita tárgya. Az általános konszenzus szerint a módszerrel nem lehet hasznos energiát létrehozni.
Christopher Chyba, a Princetoni Egyetem munkatársa és kollégái így értekeznek friss tanulmányukban: a Föld a saját mágneses terének tengelyszimmetrikus részén keresztül forog, de egy egyszerű bizonyítás alapján ezt a jelenséget nem lehet hasznosítható áram generálására fordítani, mert az elektronok túl gyorsan rendeződnek át. A szakemberek most viszont egy olyan elméleti eszközt mutattak be, amely – a mágneses mezővel kölcsönhatásba lépve – mégis lehetővé teheti a termelést.
A Föld forgása (illusztráció)
Fotó: Shutterstock
Az IFLScience írása szerint a kutatók ezúttal a feszültség befogására koncentráltak. Ehhez mangánból, cinkből és vasból – egy gyenge vezetőből – hoztak létre olyan hengert, amely egyfajta mágneses pajzsként szolgált. Ez rossz vezetőképességének köszönhetően ellehetetlenítette a gyors átrendeződést.
Ezt is olvasd el! Ez az európai ország hamarosan 100%-ban megújuló energiát használ majd
Az eszközt 57 fokos szögben állították be észak-déli irányba, így az a bolygó forgómozgására és mágneses terére merőleges lett. Majd a henger mindkét végén elektródákat helyeztek el a feszültség méréséhez, és meggátolták a fotoelektromos hatásokat.
Az eszköz a henger tájolásától függően kis mennyiségű, körülbelül 18 mikrovoltnyi feszültséget produkált, amelyet nem tudtak más forrásnak, mint a Föld forgásának tulajdonítani.
Figyelmedbe ajánljuk! 300 éve félreértjük az egyik legfontosabb fizikai törvényt
Bár érdekes, hogy úgy tűnik, töltés keletkezett, a fizikusok közössége továbbra is szkeptikus a megoldással kapcsolatban, ezért most minden azon múlik, hogy más kutatócsoportok meg tudják-e ismételni a hatást.
