A Föld állapotával kapcsolatban 2023-ban is számos jelentős esemény történt, amelyek közül a legtöbbről talán még nem is hallottunk. Ezek közül mutatunk most négy olyat, amelyek évek múlva akár a mindennapi életünket is befolyásolhatják.
A valaha volt legmelegebb nyár
A NASA szeptemberben jelentette be, hogy 2023 nyara volt a legmelegebb nyár a feljegyzések 1880-as kezdete óta. A globális felmelegedésnek – amelyet az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja táplál a Föld légkörében – idén extra lökést adott az El Niño. Ez egy olyan Csendes-óceáni éghajlati minta, amely befolyásolja a meleg tengervíz eloszlását, és ezáltal a csapadékot és a hőmérsékletet az egész világon.
Ez is érdekelhet: Egy friss kutatás kiderítette a kontinensek életkorát
Globálisan az augusztus 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb az augusztusi átlagnál, míg a június és augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete 0,23 fokkal volt magasabb, mint az összes korábban feljegyzett nyár átlaga. A hőség minden kontinenst érintett: Kanadában szélsőséges tüzek pusztítottak, az Atlanti-óceánon rekordhőmérsékletet mértek, az Egyesült Államok déli részén és Dél-Európában pedig könyörtelen hőhullámok tomboltak. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás előrehaladtával az ilyen szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak lesznek.
Óriási repedés a földkéregben
Február elején pusztító földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, mely egy 300 kilométer hosszú hasadékot nyitott a földkéregben – a természeti képződményt még az űrből is látni lehetett. Bár az ilyen tektonikuslemez-mozgások által okozott repedések gyakoriak az erős földrengések után, a gyors egymásutánban bekövetkezett 7,8 és 7,5 erősségű rengés által megnyitott hasadék azonban kiemelkedik a többi közül.
A repedés hossza a földrengések által felszabadított hatalmas energiamennyiségről tanúskodik, amely egy Németország méretű területen városokat és falvakat pusztított el. Ezek a mozgások összesen közel 68 ezer ember halálát okozták, és mintegy 1,5 millió lakost tettek hontalanná.
Az óceáni áramlatok rendszerének leállása
Fotó: Shutterstock
A Golfáramlatot magában foglaló óceáni áramlatok rendszere, amely többek között a Karib-tengerről Európába szállítja a meleg vizet, már 2025-ben leállhat – állították júliusban kutatók. Ennek oka elsődlegesen az emelkedő óceáni hőmérséklet, amely által az áramlatok, ha nem is feltétlen pár éven belül, de az évszázad végére teljesen megszűnhetnek. Különösen Európa szenvedne szélsőséges éghajlati kilengést a melegedő Golf-áramlat hiányában. A fagyosabb Európa mellett a rendszer leállása felgyorsítaná a hőmérséklet emelkedését a trópusokon.
Ezt is olvasd el! Egy mágneses rezonancia, ami kihat az emberi viselkedésre
Rekordalacsony jégmennyiség az Antarktiszon
Évekig úgy tűnt, hogy az Antarktisz eléggé stabilan ellenáll az éghajlatváltozás előrehaladásának. A 2023-as év azonban megmutatta, hogy a Déli-sark jégsapkája sem képes ellenállni az emelkedő hőmérséklet hatásaira. Az Antarktisz felett 2022 végén és 2023 elején, az antarktiszi nyár csúcspontján átrepülő műholdak azt mutatták, hogy a kontinenst körülvevő úszó tengeri jég kiterjedése minden idők legalacsonyabb szintjére zsugorodott.
Februárban az évnek ebben a részében általában tengeri jéggel borított területnek mindössze 66%-a volt befagyva. Ahogy az Antarktisz az őszi, majd a téli hónapok felé haladt, a tengeri jég nem tudott a szokásos szintre feltöltődni. Közvetlenül a tél csúcspontja után, szeptemberben a kutatók rekordalacsony éves maximális tengeri jégkiterjedésről számoltak be.
Az olvadás mértékét jól mutatja az is, hogy a világ legnagyobb leszakadt jégtömbje is útra kelt.
