A kutatók között eddig nagyjából konszenzus volt abban, hogy a Föld öt különböző rétegből áll: a felszínen található földkéreg, amelyen mi is élünk, alatta a felső köpeny, ami mélyebben helyezkedik el, majd az alsó köpeny,, végül pedig a külső és belső mag.
Most azonban felfedeztek egy új, legbelső réteget bolygónk belső magjában, amely a kutatók szerint 650 kilométer hosszú, tömör szerkezetű, leginkább egy fémgömbre hasonlít, és furcsán reagál a földrengések lökéshullámaira – emiatt is találhattak rá.
Az új tanulmány a Nature Communications című folyóiratban a jelent meg, ahol az Ausztrál Nemzeti Egyetem két szeizmológusból álló csapata megállapította, hogy a Földnek valóban van egy „legbelső belső magja", amely egy „jelentős múltbéli globális eseményt" követően alakulhatott ki.
A kutatás fényt deríthet arra, hogyan fejlődött bolygónk évmilliárdokkal ezelőtt, és hogyan alakult ki az idők során a Föld mágneses mezeje.
Ugyan a most felfedezett legbelső mag még mindig ugyanabból az anyagból áll, mint a belső mag többi része, a kutatók szerint eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek meghatározzák, hogy a szeizmikus hullámok milyen gyorsan haladnak át rajta, az útiránytól függően – ez egyébként az anizotrópia néven ismert jelenség.
Azt már eddig is megfigyelték, hogy a Föld szeizmikus hullámai akkor mozognak a leggyorsabban, amikor bolygónk forgásával párhuzamosan haladnak, a kutatók azonban rejtélyes módon nem ezt találták a legbelső belső mag esetében, ami arra utal, hogy a hullámok más szögben gyorsabban terjednek.
Mindez valóban arra utalhat, hogy valamilyen „jelentős globális esemény történhetett a múltban", például egy több százmillió évvel ezelőtti hatalmas tektonikai elmozdulás, ami változást eredményezett a Föld belső magjának kristályszerkezetében.
(Futurism)
