Világegyetemünk történelmének korai szakaszában egy különös objektum alakult ki. Az égitestet archív adatok alapján a tudósok úgy gondolják, hogy a szóban forgó objektum valahol egy galaxis és egy kvazár (a Napunknál milliárdszor nagyobb tömegű fekete lyukak által működtetett távoli objektumok) között helyezkedik el.
Az objektumot vizsgáló kutatók egy új tanulmányban a GNz7q névre keresztelt objektumot egy „szupermasszív fekete lyuk ősének" nevezték, mivel mindössze 750 millió évvel az ősrobbanás után jött létre, amely 13,8 milliárd évvel ezelőtt indította el világegyetemünket.
A felfedezett objektum összeköti az égitestek két ritka populációját, nevezetesen a poros csillagkitöréseket és a fényes kvazárokat, és ezáltal új utat nyit a szupermasszív fekete lyukak gyors növekedésének megértéséhez a korai világegyetemben.
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Seiji Fujimoto, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének posztdoktori munkatársa az egyetem közleményében.
A kutatócsoport a Hubble űrteleszkóp által gyűjtött archív adatokban fedezte fel az objektumot a Great Observatories Origins Deep Survey (GOODS) elnevezésű projekt keretében, amely a Hubble és más űrobszervatóriumok összekapcsolásával vizsgálja a mély univerzumot – közölte a Hubble-t üzemeltető baltimore-i Űrteleszkóp-kutató Intézet.
Gyakori, hogy az ilyen archív adatokból, amelyeket a legújabb technikákkal és modellekkel vizsgálnak felül, új felfedezések születnek, de a furcsa objektum mégis figyelemre méltó, mert az égbolt egy GOODS North nevű, különösen jól vizsgált részén található.
A GNz7q egy olyan régióban fekszik, ahol intenzív csillagkeletkezés zajlik, egy olyan galaxisban, amelyben nagyjából 1600-szor gyorsabban alakulnak ki a csillagok, mint a Tejútrendszerben. Ahogy ezek a csillagok keletkeznek, kozmikus port termelnek, ami miatt a galaxis infravörös fényben ragyog – olyannyira, hogy a por miatt fényesebb, mint bármely más ismert korabeli objektum.
A kutatók úgy vélik, hogy a GNz7q egy olyan átmeneti fázist képvisel, amelyet az univerzum történetében ilyen korán még nem észleltek. Az objektum eredete többet elárulhat arról, hogyan fejlődnek a szupermasszív fekete lyukak.
Tekintettel arra, hogy a GNz7q tulajdonságai jól illeszkednek az elmélethez, a jelek szerint ez az első példa a poros csillagmagban lévő fekete lyukak átmeneti, gyors növekedési fázisára, a későbbi szupermasszív fekete lyukak ősére.
A kutatócsoport azt tervezi, hogy átvizsgálja a nagy felbontású felmérésekből származó más adathalmazokat, valamint a James Webb űrteleszkóp közelgő adatait, amely június körül látja meg az első fényt.
Forrás: Space.com
