Még mindig sok mindent nem tudunk a fekete lyukakról. Az egyik legnagyobb rejtély, hogy pontosan hogyan is alakulnak ki. Most kutatók úgy gondolják, hogy megfigyelték ezt a folyamatot, így végre már arról is van információnk, hogy mi történik, amikor egy fekete lyuk kialakul.
A csillagászok mind megfigyelési, mind elméleti alapon úgy vélik, hogy a legtöbb fekete lyuk akkor keletkezik, amikor egy nagy tömegű csillag középpontja élete végén összeomlik. A csillag magja általában az intenzív nukleáris reakciókból származó hő segítségével biztosítja a nyomást, vagyis a tartást. De amint egy ilyen csillag üzemanyaga kimerül, és a nukleáris reakciók leállnak, a csillag belső rétegei a gravitáció hatására befelé omlanak, és rendkívüli sűrűségűre zúzódnak össze. Ez a katasztrofális összeomlás legtöbbször akkor áll meg, amikor a csillag magja neutronokban gazdag szilárd anyaggömbbé sűrűsödik.
Ez egy erőteljes visszapattanó robbanáshoz vezet, amely elpusztítja a csillagot, és egy neutroncsillagnak nevezett egzotikus objektumot hagy maga után. A haldokló csillagok modelljei azonban azt mutatják, hogy ha az eredeti csillag elég nagy tömegű, az összeomlás egyszerűen töretlenül folytatódik, amíg a csillag gravitációs szingularitássá, fekete lyukká nem zúzódik össze. A csillagászok még nem teljesen biztosak abban, hogy mi történik a fekete lyukká történő összeomlás során. Egyes pesszimista modellek szerint az egész csillag nyom nélkül elnyelődik. Mások szerint a fekete lyukba való összeomlás valamilyen másfajta robbanást idézne elő.
Eddig a legjobb jelölt egy fekete lyuk születéséből származó robbanásra a hosszú ideig tartó gammakitörésként ismert furcsa jelenség volt. Ezeket az eseményeket először az 1960-as években katonai műholdak fedezték fel, és feltételezések szerint az összeomló csillagokban újonnan keletkezett fekete lyukak által elképesztő sebességre gyorsított sugárnyalábok okozzák. Ezzel a forgatókönyvvel azonban régóta fennálló probléma, hogy a gammakitörések bőséges radioaktív törmeléket is kibocsátanak, amely még hónapokig világít. Ez arra utal, hogy a csillag nagy része kifelé robbant az űrbe, ahelyett, hogy befelé omlott volna egy fekete lyukba.
Bár ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen robbanás során nem jöhetett létre fekete lyuk, egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy más modellek természetesebb magyarázatot adnak a gammakitörésekre, mint a fekete lyuk kialakulása. Például egy szupermágneses neutroncsillag is kialakulhat egy ilyen robbanásban, és maga is erőteljes sugárzást produkálhat. A hasonló eseményekből származó további adatok hamarosan segíthetnek igazolni vagy megcáfolni ezt a hipotézist, és kapcsolatot teremteni a szokatlan, gyors robbanások más típusaival. Akárhogy is, úgy tűnik, ez valóban az az évtized, amikor megfejtjük a fekete lyukak rejtélyeit.
(Forrás: Space.com)
