A tudósok úgy vélik, hogy az általuk észlelt hatalmas robbanás egy csillaggal ütköző fekete lyuk eredménye lehetett. A GRB 211211A névre keresztelt 50 másodperces robbanás gammasugarakat szabadított fel egy 1,1 milliárd fényévre lévő galaxisban.
Az eseményt még 2021 decemberében észlelte a NASA Fermi Gamma-űrteleszkópja, és hamar felkeltette a kutatók figyelmét. A robbanás közel egy percig tartott, jóval tovább, mint más, korábban észlelt gammakitörések, ami elképesztő méretű eseményre utal.
Ez is érdekelhet: Fizikusok kiszámolták, milyen hideg az univerzum
Nem számítottunk arra, hogy az összeolvadások két másodpercnél tovább tartanak. Ez viszont majdnem egy teljes percig zajlott
– mondta a BBC-nek Benjamin Gompertz, a tanulmány társszerzője, a Birminghami Egyetem adjunktusa
Az asztrofizikusok évtizedekig úgy vélték, hogy csak hatalmas csillagok összeomlása vezethet ilyen kiterjedt gammakitörésekhez. A különleges jelenségnek köszönhetően azonban átértékelik, amit ezekről a ritka és heves eseményekről eddig tudtak. Plusz érdekesség, hogy a GRB 211211A által kibocsátott fény a vártnál sokkal több infravörös fényt tartalmazott.
A kutatóknak azonban van egy izgalmas elméletük is arra vonatkozóan, hogy mi okozhatta a robbanást. A Northwestern Egyetem asztrofizikusa, Jillian Rastinejad által vezetett csapat szerint a fény egy kilonova, azaz egy fekete lyukkal ütköző neutroncsillag.
Ez az esemény semmihez sem hasonlítható. A gamma-sugárzása hasonlít a masszív csillagok összeomlása során keletkező kitörésekhez
– mondta Rastinejad egy nyilatkozatában.
Az észrevétel megdöntheti az asztrofizika területén régóta fennálló hiedelmeket.
Amikor 15 évvel ezelőtt elkezdtem ezzel foglalkozni, kőbe volt vésve, hogy a hosszú gammakitörések hatalmas csillagok összeomlásából származnak. Ez a váratlan felfedezés nem csak a megértésükben jelent jelentős változást, hanem új lehetőségeket is nyit
– mondta a közleményben Wen-fai Fong, a Northwestern munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője.
A kilonóvákat rendkívül nehéz észrevenni, mivel nagyon gyorsan elhalványulnak. Ám szerencsére rendelkeznek egy különös jellegzetességgel: az univerzum legnehezebb elemeinek radioaktív bomlása hajtja őket.
A kutatók most azt remélik, hogy a NASA James Webb űrteleszkópjával több magyarázatot is találnak a jelenségre.
