A mi otthonunk az egyetlen olyan bolygó, amelyről biztosan tudjuk, hogy élet alakult ki rajta. Az általunk ismert élet feltételei azonban nem korlátozódhatnak a Földhöz hasonló bolygókra, és most a tudósok meghatároztak egy olyan exobolygótípust, amelyen akár évmilliárdokig lakható körülmények uralkodhatnak.
Itt a Földön a folyékony víz jelenléte létfontosságú volt az élet kialakulásához. Ennek megfelelően azok az exobolygók, amelyek képesek megtartani a folyékony vizet, nagyobb eséllyel tudnának életet teremteni a jelenlegi felfogásunk szerinti életnek. A svájci Zürichi Egyetem csillagászai kutatásuk révén arra a következtetésre jutottak, hogy a hidrogénből és héliumból álló szép, vastag légkör nagyon hosszú ideig képes fenntartani az élet számára megfelelő hőmérsékletet és körülményeket.
A Föld légköre azonban nem mindig úgy nézett ki, mint ma. Ma már nagyrészt nitrogénből, majd oxigénből áll, és csak nyomokban van benne hidrogén és hélium. Amikor a bolygó újonnan keletkezett, úgynevezett őslégkörrel rendelkezett, amely főként hidrogénből és héliumból állt: ezek voltak a fő alkotóelemei annak a por- és gázfelhőnek, amelyből a Nap és a Naprendszer kialakult.
A Föld elég korán elvesztette őslégkörét, valószínűleg több folyamat eredményeként, beleértve a nagyon forró, fiatal Napból érkező sugárzást és a meteoritok bombázását. Lehetséges azonban, hogy egy Föld feletti exobolygó - amely nagyobb tömegű, mint a Föld, de kisebb tömegű, mint a Neptunusz - sokkal tovább képes megtartani az őslégkörét, mint a Föld.
A vizsgálat elvégzéséhez a csapat szimulációkhoz fordult, különböző magtömegű, légköri tömegű és a gazdatest csillaguktól - amelyet a csapat Nap-szerűnek modellezett - különböző pályatávolságú exobolygókat modelleztek. Eredményeik azt mutatták, hogy a vastag őslégkörrel rendelkező exobolygók valóban elég melegek lehetnek ahhoz, hogy akár 10 milliárd évig is fenn tudják tartani a folyékony víz jelenlétét. De vannak fenntartások.
Ahhoz, hogy elkerüljük az intenzív csillagsugárzást, amely lecsupaszíthatja az őslégkört, az exobolygónak elég messze kell lennie a csillagtól - körülbelül kétszer olyan messze, mint a Föld távolsága a Naptól. A Naprendszer esetében ez olyan messze van a Naptól, hogy a bolygó felszínén lévő víz valószínűleg megfagyott. De nem a Nap az egyetlen hőforrás, amit egy bolygó élvezhet. Egyes világok, beleértve a Földet is, képesek saját hőjüket előállítani. Ez számos úton történhet, például geotermikus folyamatok révén, illetve olyan radioaktív elemek jelenlétével, amelyek bomlásuk során hőt termelnek.
Ha tehát egy szuperföldszerű exobolygó a gazdatestétől ilyen távolságban lévő csillagától egyszerre rendelkezne őslégkörrel és elegendő belső fűtéssel ahhoz, hogy melegen tartsa magát, akkor a kutatók szerint a felszíni folyékony víz feltételei adottak lennének. Ez a belső fűtési modell elméletileg életet támogathatna a vastag jeges burokkal rendelkező világokon, például a Szaturnusz Enceladus és a Jupiter Europa holdján, valamint a galaxisban szabadon sodródó, kóbor exobolygók körül keringő holdakon.
(Forrás: ScienceAlert)