Sokszor a sötétben tapogatózunk, ha az érzelmeinkről van szó. Mindenkivel előfordult már, hogy különös érzések fogták el, de nem igazán tudta szavakba önteni, mi az pontosan. John Koenig azonban a Dictionary of Obscure Sorrows projektjében megalkotott egy szótárt, amely leírja azokat az érzéseket vagy tapasztalatokat, amelyekre eddig nem volt kifejezésünk.
Onism
Az onism kifejezés azt az érzést írja le, amikor valaki ráébred arra, hogy nem tud mindent megtapasztalni és megismerni az élete során, és hogy mindig lesznek olyan dolgok, amelyekről lemarad. Ez a felismerés szorongással vagy hiányérzettel társulhat.
Ez is érdekelhet: Segítenél egy kényszeres hazudozónak? Hidd el, amit mond!
Sonder
A sonder azt a különleges érzést írja le, amikor valaki ráébred arra, akár az utcán sétálva, hogy a körülötte lévő ismeretlen emberek élete is ugyanolyan összetett, mint a sajátja – ambíciókkal, barátokkal, rutinokkal, gondokkal és örökölt sorsokkal. A személy ilyenkor ráeszmél arra, hogy minden más ember saját történettel, érzelmekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, aminek ő sosem lesz a része.
Hanker Sore
A hanker sore kifejezés azt jelenti, hogy annyira vonzónak és szépnek találunk valakit, hogy az már-már bosszantó.
Chrysalism
A chrysalism azt a kellemes érzést írja le, amikor valaki biztonságban érzi magát egy zárt térben, például egy szobában, miközben az időjárás kint egyáltalán nem barátságos. Azt a pillanatot jelenti, amikor a külvilág zajai, mint a szél suhogása vagy a zuhogó eső, kívülről hatnak a zárt térre, de a személy maga biztonságban van a belső terekben.
Nodus tollens
A nodus tollens azt a nehéz, meghatározhatatlan érzést írja le, amikor valaki ráébred arra, hogy az élettörténete, amelyet sokáig épített és hitt benne, valójában nem illeszkedik össze a körülötte lévő világ eseményeivel. Ez a kifejezés az identitás és a valóság közötti konfliktust, az élet eseményeinek kibogozhatatlanságát írja le.
Anecdoche
Az anecdoche az a jelenség, amikor egy társaság próbálja megosztani az élményeit vagy történeteit, de mindegyikük egy-egy történeténél abbahagyja a hallgatást, és belekezd saját meséjébe, végül pedig senki sem figyel a másikra. Ez egyfajta kommunikációs zavar, ahol mindenki próbálja túlkiabálni, felülmúlni a másikat.
