Egy különleges típusú radioaktív űrsziklának köszönhetjük az életet a Földön egy új tanulmány szerint.
A szén-dioxid-kondritok − a radioaktív meteoritok egy vízzel és szerves vegyületekkel teli típusa − olyan energikus gammasugarakat termelnek, amelyek képesek az élet alapköveiként funkcionáló aminosavak szintéziséhez szükséges kémiai reakciókat elindítani.
Hasonló témában: Hány meteorit csapódik be évente a Földbe?
A meteoritok a fiatal Naprendszer sziklás belső bolygóinak kialakulása során keletkezett maradványok, amelyek először nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Nap közelében gomolygó forró gáz- és porfelhőkből álltak össze. Akkoriban a bolygók túl közel voltak a Naphoz ahhoz, hogy óceánok alakulhassanak ki rajtuk, így nem adhattak otthont az életnek.
A tudósoknak jókora fejtörést okozott, hogyan vált a Föld a kezdeti kopár állapotból mégis az élet oázisává. Egy korábbi tanulmány szerint a vizet szén-dioxidot tartalmazó kondrit meteoritok hozhatták a Földre, az új kutatás szerint − amely az ACS Central Science folyóiratban jelent meg − ugyanezek a meteoritok hozhatták az élet építőköveit is.
Ez is érdekelhet: Tényleg meterotiokból származik a víz?
Fotó: Shutterstock
A kísérlet során a kutatók ammóniát, metanolt és formaldehidet kevertek vízbe olyan mennyiségben, mint amilyeneket a meteoritok belsejében találtak. Ezután − hogy lássák, a meteoritok belsejében lévő radioaktív, gamma-sugarakat termelő elemek, például az alumínium-26 képes-e az aminosavszintézishez szükséges hőt előállítani − a keveréküket egy kobalt-60 nevű analóg izotópból származó gamma-sugarakkal sugározták be.
A tudósok megállapították, hogy a gamma-sugárzás hatására az oldatban megugrott az aminosavak termelődése. A nagyobb gamma-sugárzás megnövelte az aminosavszintézis sebességét. A kutatók emellett azt is felfedezték, hogy a laboratóriumban előállított aminosavak aránya megegyezik a Murchison meteoritban találtakkal. Ez egy 100 kilogrammos űrszikla, amely 1969-ben landolt Ausztráliában. További elemzések kimutatták, hogy a Murchison meteoritban talált aminosavmennyiség előállításához 1000 és 100 ezer év közötti időre lett volna szükség.
Meg kell jegyezni, hogy az aminosavakat számos különböző folyamat során elő lehet állítani, így bár a kutatók által felfedezett mechanizmus egy lehetséges jelölt arra, hogy miként keletkeztek a Földön aminosavak, nem ez az egyetlen. A jövőbeni kutatásoknak össze kell hasonlítaniuk ezt a mechanizmust más mechanizmusokkal, hogy megállapítsák, melyik volt legvalószínűbb a Föld legkorábbi éveiben.
Forrás: Live Science
