Legalább is erre a következtetésre jutott egy új kutatás, de mivel korrelációs vizsgálatról van szó, a számok nem feltétlenül jelentik azt, hogy a hiba magában a szundikálásban van. Ez nem jelenti azt, hogy az okozati összefüggést ki kellene zárni.
Van-e szebb dolog, mint elaludni egy lusta délutánon, egy bújós háziállattal és egy félig olvasott könyvvel? Ha azonban túl gyakran engedünk ennek az egyszerű örömnek, az egy olyan jel lehet, amelyre érdemes odafigyelni: egy hatalmas új tanulmány szerint a rendszeres, gyakori szunyókálás összefügg a magas vérnyomás és a stroke magasabb kockázatával. A 358 451 anonim brit biobank adatainak elemzése feltárta az összefüggést, ami arra utal, hogy ez több lehet, mint véletlen egybeesés. Mivel korrelációs vizsgálatról van szó, a számok nem feltétlenül jelentik azt, hogy a hiba magában a szundikálásban van.
Teljesen elképzelhető, hogy a rossz alvási szokások jelentik a problémát, és ezek a rövid nappali pihenés pillanatai talán nem elegendőek ahhoz, hogy megvédjenek minket az ennek következtében fellépő egészségügyi hiányosságoktól. Korábbi tanulmányok már megállapították a nappali szunyókálás és a magas vérnyomás, valamint ezen keresztül annak egyik fő szövődménye, a stroke közötti lehetséges kapcsolatot. Valójában egyetlen napi szieszta egybeeshet a magas vérnyomás és a stroke kockázatának ugrásszerű növekedésével.
Mindkét állapot súlyos: a tartósan magas vérnyomással diagnosztizált magas vérnyomás a korai halál egyik fő oka, a stroke pedig súlyos, hosszú távú rokkantságot és halált okozhat.A korábbi tanulmányok további kibővítése érdekében a kutatók a Biobankot megcsapolva olyan vizsgálatot végeztek, amely magában foglalta a mendeli randomizációt - a genetikai variációknak egy kimenetelre gyakorolt hatását az ok-okozati összefüggés megállapítására - és hosszú időn át tartó megfigyeléseket. Az adatbázis több mint 500 ezer, 40 és 69 év közötti brit lakosról tartalmaz információkat a 2006 és 2010 közötti időszakból, akik rendszeresen adtak mintákat és frissített adatokat az egészségi állapotukról.
A Biobank néhány résztvevője a nappali szunyókálásról is végzett felmérést, erre a felmérésre 2010 és 2019 között négy alkalommal került sor. Az adatokból a kutatók kizártak minden olyan személyt, akinek már a vizsgálat megkezdése előtt magas volt a vérnyomása, vagy agyvérzése volt. Így 358 451 olyan ember maradt, akinek egészségügyi adatai hozzájárultak a tanulmányhoz, köztük 50 507 magas vérnyomásos és 4333 stroke-os eset. Ez a széles minta lenyűgöző információkat tárt fel. Például a rendszeresen szundikálók többsége férfi volt, dohányzott, naponta ivott, alacsonyabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezett, valamint álmatlanságról és horkolásról is beszámolt.
A magasabb szunyókálási gyakoriság pozitívan összefüggött a magas vérnyomásra való genetikai hajlamossággal is.
Ezeknél a rendszeres szundikálóknál 12 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kockázata, mint a ritkán vagy soha szundikálóknál, és 24 százalékkal magasabb volt a stroke kockázata. És ez a kockázat magasabb volt a 60 év alatti fiatalabb résztvevőknél, akiknél a magas vérnyomás kockázata 20 százalék volt, míg a 60 év felettieknél 10 százalék.
A megnövekedett szundikálási gyakoriság, amelyről a résztvevők mintegy negyede számolt be, szintén aggodalomra ad okot. A felmérés során a szundikálás gyakoriságának csak egy kategóriával való növelése - például a soha-ról néha-ra - 40 százalékkal növelte a magas vérnyomás kockázatát.
Ahelyett, hogy az egyik okozná a másikat, a szundikálás és a magas vérnyomás lehet, hogy mindkettő ugyanannak a mögöttes problémának a tünete. Bár a szundikálás önmagában nem káros, sokan, akik szundikálnak, az éjszakai rossz alvás miatt tehetik ezt. Az éjszakai rossz alvás rosszabb egészségi állapottal jár együtt, és a szundikálás nem elég ahhoz, hogy ezt pótolja. Ez nem jelenti azt, hogy az okozati összefüggést ki kellene zárni. A tudósok már korábban feljegyezték, hogy a vérnyomás emelkedhet a szundikálást követően, ez szerepet játszhat a stroke kockázatának növekedésében a nappali szundikálóknál, bár más mechanizmus is felelős lehet. Mindenesetre úgy tűnik, hogy további kutatások mindenképpen indokoltak.
(Forrás: ScienceAlert)
