A vadonban megfigyelő tudósok úgy vélik, hogy az állatok bizonyos fajokat választhatnak a bőrápoló wellness-rutinjukhoz.
Több mint egy évtizedes, mintegy 360 delfin víz alatti megfigyelése, valamint az általuk kedvelt korallok kémiai elemzése után egy kutatócsapat megállapította erről szóló tanulmányukban, hogy az állatok öngyógyításként használhatják a korall által kibocsátott nyálkát, amikor az állatok hozzá dörzsölődnek.
A korallok az elemzések alapján vélhetően antibakteriális, antioxidáns, hormonális és toxikus vegyületeket tartalmaznak, amelyeket a delfinek a bőrfertőzések megelőzésére vagy kezelésére használhatnak. Bár a tudósok megjegyzik, hogy az eredmények megerősítéséhez további kutatásokra van szükség, a munka jól mutatja az állatok viselkedésének a vadonban való közeli megfigyelésének értékét.
A legtöbb delfinkutatást vízi létesítményekben vagy a víz felszínéről végzik. Most viszont a delfinek szemszögéből figyelték az állatokat az egyik kutató búvár-tapasztalatait felhasználva. A korallokkal való interakció szerves szerepet játszik az életükben. Megfigyelték, ahogy a delfinek felébrednek a szundikálásból, és azonnal végrehajtják a korallok dörzsölgetésével kapcsolatos rituáléjukat. Ezek a viselkedések majdnem olyanok, mint egy szertartás.
Észrevették, hogy a delfinek két különleges korallfajt, a varangybőrt és a gorgónia típusú bokros tengeri rudat, valamint az ircinia nevű tengeri szivacsot részesítik előnyben. Úgy tűnt, hogy az állatok úgy használják őket, mint az emberek a hámlasztószereket: a kemény korallhoz dörzsölik valamelyik testrészüket, hogy lecsiszolják a bőrt, majd további áthaladások alkalmával felszívják a belőle kiváltott nyálkát.
Néha a delfinek leszakították a varangybőr korallt a tengerfenékről, és körbeforgatták, aminek hatására a korall zöld és sárga vegyületeket bocsátott ki, amelyek láthatóak voltak a vízben. Mintha az ember egy parfümspriccen sétálna keresztül, a delfinek ezután átúsztak a vegyületeken, és közben leöntötték magukat.
A delfinborjak általában a pálya széléről figyelték, ahogy a felnőttek váltották egymást a korallokkal. De ahogy a borjak idősebbek lettek, ők is elkezdtek részt venni, ami arra utal, hogy a gerinctelen állatokban található bioaktív vegyületek hatásaival kapcsolatos tudás nem veleszületett, hanem szociálisan továbbadódik a következő generációknak, olvasható a tanulmányban.
(Forrás: AtlasObscura)