silhouette photography of trees with stars

Láthattuk egy felrobbanó neuroncsillag utófényeit

Az elemzése alapján ármelyik potenciális magyarázatot is igazolják a további megfigyelések, valami újat fogunk megtudni a neutroncsillagok összeolvadásáról.


Két neutroncsillag látványos ütközése után három és fél évvel az égbolton egy különös röntgenfényt észleltek, ami a tudomány számára újdonságnak számít. Az űr régióját vizsgáló csillagászok szerint ez az összeolvadás során keletkezett kilonova-robbanás utófénye lehet, amelyet valószínűleg a robbanásból származó lökéshullám keltett, amely a robbanás körüli térrészben lévő porba csapódott. Másik lehetőség, hogy a ragyogást a robbanás során kilökött anyag okozta, amely visszahullott az újonnan egyesült objektumra, valószínűleg egy kis tömegű fekete lyukra. Akárhogy is, a jelenséget eddig még soha nem észlelték.

Maga a robbanás, amelyet először 2017. augusztus 17-én észleltek, abszolút látványos esemény volt. A csillagászok először észlelték azt a pillanatot, amikor két, egyre bomló pályára zárt neutroncsillag összecsapott és összeolvadt. A GW170817 névre keresztelt eseményt nem csak a gravitációs hullámcsillagászat új területével, hanem az egész spektrumot átfogó fényben is megörökítették.

Az összeolvadás kilonova robbanást eredményezett, amely a klasszikus nóváknál ezerszer fényesebb robbanás. A robbanás fényének elemzése kimutatta, hogy a neutroncsillagok ütközése gammakitöréseket eredményez. Emellett azt is is kimutatta, hogy a robbanásból közel fénysebességű sugárnyalábok lövellnek ki, továbbá hogy a robbanás során az energikus környezetben nehézfémek, például arany, platina és urán keletkeznek.

Mivel ez egy teljesen új megfigyelés volt, a csillagászok továbbra is figyelték az égboltnak azt a régióját, ahol a robbanás történt, mintegy 132 millió fényévre a Naprendszertől. Kilenc nappal a gammakitörés után a forrás elkezdett ragyogni az egész spektrumban, és 160 nappal az összeolvadás után fényesedett fel a csúcsra. Ezután a ragyogás gyorsan elhalványult.

Míg azonban az izzás a spektrum nagy részén elhalványult, 2020-tól a röntgenhullámhosszúságú hullámhosszakon megállt, és a világűr sötétségében is megmaradt egy állandó fény. A kutatócsoport elemzése szerint a ragyogásra a legjobb magyarázat egy relativisztikus lökés, amikor az ütközésből származó kilökődő anyag az űrbe robban. Ez szerintük hasonló egy hangrobbanáshoz itt a Földön.

Bármelyik forgatókönyv (egy kilonova lökéshullám vagy egy neutroncsillagok összeolvadásakor újonnan keletkezett fekete lyukra hulló anyag) elsőnek számítana.A csillagászok folytatják a megfigyeléseket, hogy lássák, hogyan változik a viselkedés. Ha a következő néhány év során a rádiósugárzás fényesedik, akkor valószínűleg lökéshullámról van szó. Ha egyenletesen folytatódik, majd csökken a fényessége, akkor valószínűleg fekete lyukakkrécióról van szó. Bármelyik is legyen, valami újat fogunk megtudni a neutroncsillagok összeolvadásáról.

(Forrás: ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk